KoktélA férfi, aki már 70 éve egy vastüdőben él, elsajátított egy új...

A férfi, aki már 70 éve egy vastüdőben él, elsajátított egy új légzési módszert, hogy rövid időre elhagyhassa a lélegeztetőgépet

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon és a Google Hírek-en!

Paul Alexander hatéves korában gyermekbénulás miatt kényszerült vastüdő használatára, és mostanra már közel 70 éve él így, de közben megtanult egy új légzési technikát, hogy legalább időnként rövid ideig a vastüdőn kívül is képes legyen levegőt venni.

1952-ben Amerikában széles körű poliovírus okozta gyermekbénulás-járvány pusztított, és a texasi születésű Paul Alexander, aki később a „Polio Paul” becenevet kapta, egyike volt a 60 ezer esetnek.

A fertőzése olyan súlyos volt, hogy az orvosoknak légcsőmetszést kellett végezniük rajta, majd vastüdőbe helyezték, egy speciálisan erre a célra tervezett kapszulába, amely a gyermekbénulásos, légzőszervi problémákkal küzdő betegeknek segít a légzésben.

Paul közel 70 éve él vastüdőben, és ezzel a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, de azt mondja, minden nehézség ellenére csodálatos élete volt.

A legtöbb gyerek felépül, és idővel már nincs többé szüksége a negatív nyomást alkalmazó lélegeztetőgépre, de Paul esetében ez nem így történt, és amikor hónapok elteltével sem javult a helyzet, az orvosok lemondtak róla, és azzal a prognózissal küldték haza, hogy valószínűleg hamarosan meghal. Ekkorra már majdnem teljesen lebénult, és a speciális lélegeztetőgéphez volt kötve.

Paul az egyetemet is elvégezte

De rácáfolt az orvosok véleményére, és életben maradt. Most 74 éves, és bár lényegében még mindig a vastüdőben él, még fiatalkorában elsajátított egy légzési módszert, ami lehetővé teszi számára, hogy rövid időre elhagyja az orvosi eszközt.

Paul már nyolcévesen bizalmatlan volt az egészségügyi rendszerrel szemben, miután az orvosok lemondtak róla, vagy olyan kezelésekre kényszerítették, amiktől csak rosszabbul érezte magát – azt mondták neki, hogy próbáljon normálisan levegőt venni a vastüdőn kívül, aminek az lett a következménye, hogy elkékült és elájult. Végül azonban sikerült egy olyan terapeutát találniuk, akinek a módszere nagy segítséget jelentett.

Mrs Sullivan, aki a gyermekbénulás felszámolásáért küzdő March of Dimes Alapítványnak dolgozott, megtanította Pault az úgynevezett „békalégzésre”. A technika lényege, hogy a békákhoz hasonlóan úgymond kortyokban kell nyelni a levegőt, a torokizmok használatával.

A terapeuta azt ígérte a fiúnak, hogy ha sikerül 3 percig ezzel a technikával szabadon lélegeznie, ad neki ajándékba egy kiskutyát. Paul komoly erőfeszítéseket tett, és sikerült teljesítenie a kitűzött célt, így megkapta a megígért kiskutyát, Gingert.

Képes volt arra is, hogy segítség nélkül kisétáljon a verandára és a kertbe, ez pedig ráébresztette arra, hogy sokkal többre képes, mint azt addig gondolta. Elvégezte az iskolát, majd jogot tanult a Texasi Egyetemen, anélkül, hogy személyesen részt kellett volna vennie az órákon, és peres ügyvéd lett.

Paul azt mondja, minden szempontból teljes életet élt: utazott repülőgépen, volt szerelmes, sőt, még egy sztriptíz bárban is járt, egyszóval megtanult együtt élni korlátozott képességeivel.

Néhány évvel ezelőtt elkezdte megírni az emlékiratait – az íráshoz a szájában tartotta a tollat. A „Three Minutes for a Dog: My Life in an Iron Lung” című memoár 2020-ban jelent meg, és nagy sikert aratott.

„Nem számít, honnan jöttél, milyen a múltad, vagy milyen kihívásokkal nézel szembe. Tényleg bármire képes vagy. Csak el kell határoznod magadat, és keményen kell dolgoznod” – írta a férfi.

Legfrissebb

Hirdetés

Aktuális kedvencek

Ez is tetszeni fog

Kapcsolódó cikkek