A világon lévő kultúrák nagy többsége úgy tartja, hogy az elődök élete és tettei, heted íziglen hatást gyakorolnak az utódok sorsának alakulására.
A mai modern genetikai tanulmányok alátámasztják azt, hogy elődjeinktől nagyon sok mindent örökölünk, a haj, a szem és a bőr színétől kezdve, a hangszínen át az emberi jellemvonásokig. A hiten alapuló vallási felekezetek szinte mindegyike szerint, az ősöktől függ ugyancsak az, hogy a leszármazottak milyen energia minőséggel élik földi életüket, és mit adnak tovább saját utódaik számára.
Az ősi kultúrák nagy bölcsei igencsak hittek az ősök hetedíziglen tartó sorsalakító hatásában. Innen datálódik az a megfigyelés is, hogy évezredekkel előtt, ha ártani szerettek volna az emberek egymásnak, akkor az adott személy hetedik generációjáig szórtak rá átkot. Az ókori görög mitológia szerint Tantalosz súlyos bűnt követett el, ezért az istenek megbüntették. Örök éhség és szomjúság általi gyötrelem volt a büntetése. Ezt nevezik tantaloszi kínoknak. Az istenek haragja a leszármazottai sorsát is befolyásolta.
Zarathustra tanításai
A generációk egymásra gyakorolt hatásának leírását legjobban “Az ősök könyve” tartalmazza, melyet Zarathustra próféta tanításai, a zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása ír le. A zoroasztrizmus szimbóluma az úgynevezett Faravahar családfa.
A Faravahar családfa az irániak egyik leginkább használt jelképe, nemcsak vallási szimbólumként használatos, hanem világi jelképpé is vált. Jó gondolatokat szimbolizál, jó szavakat és jó cselekedeteket, amelyek a zoroasztrizmus alapvető elvei.
A családfát magát úgy is leírták, mint egy kört, melynek közepén a jelenben élő leszármazott van, és a szétkúszó ágai az ősöket szimbolizálják. Az ősi perzsa bölcsek szerint, minden személynek ismernie kellett hetedíziglen a felmenőit, melyek mind hatással voltak az ő személyes sorsának alakulására.
Az ősi 7 generációs családfa így nézhet ki:
1. Az első generáció mi magunk vagyunk, akik a jelenben élünk.
2. A második a szüleink. (2 személy)
3. A harmadik a nagyszüleink. (4 személy)
4. A negyedik a dédszülők. (8 személy)
5. Az ötödik az ükszülők. (16 személy)
6. A hatodik a dédszülők nagyszülei. (32 személy)
7. A hetedik pedig a dédszülők dédszülei. (64 személy)
Természetesen manapság ritkán fordul elő, hogy ezen személyek mindegyikéről lenne ismeretünk, de régen ennek nagyon nagy jelentősége volt. Nem véletlen, hiszen a középkorban így próbálták megőrizni a tiszta vérvonalat.
Az ókori Perzsiában a Faravahar családfa mindenik ágának mély, vallásos és misztikus jelentést tulajdonítottak.
Az első – magával a Nappal volt összefüggésben.
A második (szülők) – a Hold energiáival, mely hatást gyakorolt az egészségre és az érzelmekre.
A harmadik (nagyszülők) – befolyásolta az értelmet, és a tehetséget.
A negyedik – hatással volt az anyagi jólétre és a szerelmi szálakra.
Az ötödik – befolyásolta az akaratot és az asszertivitást.
A hatodik – hatást gyakorolt az egyén társadalmi pozíciójára.
A hetedik – melyhez a dédszülők dédszülei tartoznak, talán a legfontosabb szerepet töltötte be: ez befolyásolta az egyén sorsát.
Az olasz kriminálpszichológus, Cesare Lombroso, sok hírhedt gyilkos családfáját készítette el, melyek során arra a következtetésre jutott, hogy mindegyik felmenői között voltak agresszív hajlamú gonosztevők.
