Nem csak a rágózás folyamata ronda, de az ízét vesztett massza a flaszterre tapadva is csúnyán mutat, mintegy jelzi a társadalom moderáltsági szintjét. Szingapúrban már évekkel ezelőtt betiltották, vagyis inkább büntetik a rágó járdára dobálását, és Nagy Britanniában is születtek kormányvoksok egy hasonló törvénytervezet életbe léptetését illetően.
Az After8 elnevezésű csoportosulás egyszerű kutatásában feltárta, hogy az angol főváros utcáin négyzetméterenként 22 darab szétlapított rágógumit lehet összeszámolni. Ezt részben összefüggésbe hozták a rágógumi csomagonkénti potom árával, de a társadalmi műveltséggel is. Glasgow városában Paul Carey azért szólalt fel, hogy az önkormányzat minél hamarabb dolgozzon ki egy megoldás e problémára, ha szükséges, akár törvénybeli tiltás útján.
Egyes hivatalnokok úgy tartják, ez a fellépés egyszerűen lehetetlen, nem látnak benne eget rengető problémát, és a rágógumi külön megadóztatása egyenesen röhejesen hangzik. Carey a szingapúri példát hozta fel, ahol 1980-ban törvényileg szabályozták az elharapózott gumi-szemetelést. A rágógumi ipar képviselői azzal védekeznek, hogy nem a termékkel van baj. Egyszerűen a társadalmat kéne rászoktatni, hogy ne köpködjék el bárhol a rágót, hanem azt „szakszerűen” szórják a szemetesbe.
„Mi is támogatnánk egy kampányt, amelyben a rágó szanaszét dobált problémájára hívnánk fel a figyelmet, és arra ösztönöznénk az embereket, hogy viseljék felelősséggel ezt a problémát”, mondta Siân O’Keefe, a Wrigley szóvivője.
