Egy 101 éves nő idős kora ellenére mind a mai napig homárhalászként dolgozik 78 és 79 éves fiaival együtt.
Virginia Oliver, az amerikai Maine államból hétéves kora óta dolgozik rákhalászként, és eszében sincs lelassítani. Arra a kérdésre, hogy mégis mikor tervezi abbahagyni, ezt válaszolta: „Csak akkor, amikor meghalok, és azt nem tudom, mikor lesz.”
Virginia nemrég csúnyán megvágta magát munka közben, a sebet hét öltéssel kellett összevarrni. „Az orvos azt kérdezte tőlem, miért járok még ki homárt halászni? Én pedig azt feleltem: Mert ezt akarom. Nem érdekel, mit gondol.” – mondta az idős nő.
„Így nőttem fel. Számomra ez nem nehéz munka. Lehet, hogy másnak az, de nekem nem.” – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy amikor dolgozni kezdett, még nem voltak más nők ebben a szakmában.
Az édesapjával kezdett dolgozni, akkoriban, amikor a rákhalászatot „férfimunkának” tekintették, de a fiai szerint egyértelmű, hogy ő a „főnök” a hajón.
Arra a kérdésre, hogy mit szólna, ha a fiai egy nap megelégelnék ezt a kemény munkát, és abba akarnák hagyni, azt felelte, hogy nem fogadná el a kifogásokat.
„Nem adja fel.” – mondta az egyik fia, Max, a CBS-nek, és hozzátette, hogy ha nyugdíjba akarna menni, az anyja valami ilyesmit mondana neki: „Remélem, hogy valami baj van veled, és jó okod van rá.”
Anya és fiai heti három alkalommal hajóznak ki a Penobscot-öbölbe Maine államban, májustól novemberig. Hajnali 3-kor kelnek, és csak este 10-kor kerülnek ágyba. Max vezeti a csónakot, és húzza be a hálót, az édesanyja pedig megméri a homárokat, a kisebbeket visszadobja a vízbe, és megkötözi a nagyobbakat, amiket el tudnak adni.
Virginia Oliver azt mondja, egy dolog azért megváltozott azóta, hogy elkezdte a munkát: ma már jóval kevesebb homár van.
„A férjem és én mindenféle időjárásban kimentünk. De ma már nincs annyi homár. Túlhalásszák őket, mint minden mást is.” – mondja.
