Egy több mint 30 év adatait feldolgozó nemzetközi kutatás szerint a bőr laphámrákjának kockázata generációról generációra emelkedik, és a növekedés öt vizsgált populációban jóval erőteljesebb a nőknél, mint a férfiaknál. A tudósok szerint a háttérben elsősorban az életünk során felhalmozódó UV-sugárzás állhat. A betegség sok esetben sikeresen kezelhető, mégis komoly veszélyt jelenthet, ha későn ismerik fel.
A napfény bőrünkre gyakorolt hatása nem ér véget akkor, amikor elmúlik a leégés. A hosszú évek során elszenvedett UV-károsodások felhalmozódhatnak, és évtizedekkel később is szerepet játszhatnak a bőrrák kialakulásában. Egy frissen publikált nemzetközi tanulmány arra világít rá, hogy ez a folyamat különösen fontos lehet a nők körében, akiknél bizonyos országokban gyorsabban emelkedik a bőr laphámrákjának kockázata.
Az ausztrál QIMR Berghofer Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai hét különböző népesség daganatos megbetegedéseit vizsgálták az 1989 és 2020 közötti időszakban. A tanulmány 2026. november 11-én jelent meg a British Journal of Dermatology című szakfolyóiratban.
A kutatók Tasmánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Skócia és Hollandia adatait hasonlították össze, és olyan változást azonosítottak, amely több országban is megfigyelhető.
A nők körében sokkal gyorsabb lehet a kockázat növekedése
A vizsgálat a bőr laphámrákjára, orvosi nevén a cutaneous squamous cell carcinoma (cSCC) nevű daganattípusra összpontosított. Ez az egyik leggyakoribb nem melanómás bőrrák, amely a bőr elszarusodó hámsejtjeiből indul ki.
A kutatók azt vizsgálták, hogyan változott a betegség előfordulása az egymást követő születési generációkban. Az eredmények szerint a kockázat mindkét nemnél emelkedett, de a hét vizsgált populáció közül ötben jelentősen nagyobb növekedést tapasztaltak a nőknél.
Különösen Tasmániában, Norvégiában, Dániában, Svédországban és Hollandiában mutatkozott jelentős különbség. Skóciában és Finnországban ez kevésbé volt kifejezett.
Az 1974-ben született nők körében a generációhoz kapcsolódó, korrigált előfordulási arány 60–94 százalékkal volt magasabb az 1959-ben született nőkéhez viszonyítva. A férfiaknál ugyanez a növekedés 8–47 százalék között alakult.
Ezek a számok nem azt jelentik, hogy az érintett nőknek 60–94 százalék az esélyük a betegségre. A különböző születési generációkhoz tartozó, életkorra és naptári időszakra korrigált előfordulási arányokat hasonlítják össze.
Dr. Catherine Olsen, a kutatás vezetője szerint az eredmények azért is figyelemre méltók, mert a melanómánál nem figyelhető meg ugyanilyen, következetesen erősebb női növekedés.
A szakember a QIMR Berghofer közleményében úgy fogalmazott, hogy meglepte a kutatókat, milyen gyorsan nő a laphámrák előfordulása a nők egymást követő generációiban. A jelenséget összefüggésbe hozhatják a szabadidős és munkahelyi napfényterhelés változásaival.
Fontos pontosítás, hogy a kutatás nem bizonyította, hogy összességében több nő betegszik meg laphámrákban, mint férfi. A fő megállapítás a kockázat generációk közötti, nőknél gyorsabb növekedésére vonatkozik.
Miért ennyire veszélyes a hosszú éveken át felhalmozódó UV-sugárzás?
A bőr laphámrákja szorosan összefügg az élet során elszenvedett UV-terheléssel. A napsugárzás és a szoláriumok ultraibolya sugárzása károsíthatja a bőrsejtek DNS-ét, ami hosszabb távon hozzájárulhat rosszindulatú elváltozások kialakulásához.
A laphámrák esetében különösen fontos a kumulatív UV-expozíció, vagyis az életünk során összegyűlt teljes sugárterhelés.
Ezért nemcsak a nyári strandolás számít. A kertészkedés, a szabadtéri munka, a rendszeres séta és más, napfényben végzett tevékenységek is hozzájárulnak az évek alatt felhalmozódó UV-terheléshez.
A tanulmány vezető szerzője, David Whiteman professzor szerint a betegség növekvő előfordulása fontos figyelmeztetés arra, hogy a megelőzésre és a rendszeres ellenőrzésre nagyobb hangsúlyt kell helyezni.
A kutatók úgy vélik, a nők körében tapasztalt változás mögött részben az elmúlt évtizedek napozási szokásai, öltözködési trendjei, szabadidős tevékenységei és foglalkozási kitettsége állhatnak. A tanulmány ugyanakkor nem állapította meg egyértelműen, hogy pontosan mely tényezők okozták a nemek közötti különbséget.
Milyen tünetek utalhatnak a bőr laphámrákjára?
A laphámrák gyakran a napfénynek rendszeresen kitett testrészeken jelenik meg, például az arcon, a füleken, a fejbőrön, a nyakon, a karokon vagy a kézfejen.
Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia szerint a betegség többféle formában jelentkezhet. Figyelmeztető jel lehet egy érdes, hámló bőrfolt, egy keményebb, kiemelkedő csomó, egy visszatérően vérző elváltozás vagy olyan seb, amely nem akar begyógyulni.
Nem minden gyanús elváltozás fáj vagy viszket. Előfordulhat, hogy az egyetlen észrevehető tünet egy lassan növekvő bőrelváltozás.
A legtöbb korán felismert bőr-laphámrák műtéttel sikeresen kezelhető. Egyes daganatok viszont mélyebbre terjedhetnek, és ritkábban áttéteket is képezhetnek, különösen nagyobb kockázatú betegeknél.
Ezért a nem gyógyuló, növekvő vagy vérző elváltozásokat érdemes mielőbb bőrgyógyásszal megvizsgáltatni. A diagnózis felállításához szükség esetén szövettani vizsgálat is történik.
Hogyan csökkenthető a bőrrák kialakulásának kockázata?
A kutatók szerint a legfontosabb megelőzési lehetőség az UV-sugárzásnak való kitettség mérséklése. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen kerülni kellene a szabadtéri tevékenységeket, sokkal inkább azt, hogy tudatosabban kell védeni a bőrt.
A WHO és a bőrgyógyászati szakmai szervezetek az árnyék keresését, a megfelelő ruházatot, a széles karimájú kalap viselését és a fényvédő krémek használatát ajánlják.
A bőrgyógyászok általában legalább 30-as fényvédő faktorú, UVA- és UVB-sugárzás ellen egyaránt védelmet nyújtó készítményt javasolnak a fedetlen bőrfelületekre. Hosszabb szabadtéri tartózkodás során a fényvédőt rendszeresen, általában kétóránként, illetve úszás vagy erős izzadás után ismételten fel kell vinni.
A fényvédő krém nem helyettesíti az árnyékot és a megfelelő öltözéket, és nem teszi korlátlanul biztonságossá a napon töltött időt. A szoláriumhasználat kerülése szintén fontos, mivel a mesterséges UV-sugárzás is növeli a bőrdaganatok kockázatát.
A védelem gyermekkorban különösen fontos, de a kutatás szerint felnőttként és idősebb korban is érdemes csökkenteni az UV-terhelést. Az évek során kialakult károsodások nem tüntethetők el egyszerűen, a további sugárterhelés mérséklése viszont hozzájárulhat a későbbi kockázat csökkentéséhez.


