A mérsékelten alacsony hőmérséklet nemcsak az anyagcserére hat, hanem olyan biológiai folyamatokat is aktiválhat, amelyek segítenek lassítani az öregedéssel járó sejtkárosodást. A Nature folyóiratban megjelent új kutatás szerint a hideg hatására az izmok egy különleges molekulát termelnek, amely hozzájárulhat a sejtek egészségének megőrzéséhez. A felfedezés laboratóriumi körülmények között már biztató eredményeket hozott, de az emberi élettartam meghosszabbítását egyelőre nem bizonyítja – írja a Nature.
Mi történik a szervezetben, amikor tartósan hűvösebb környezetbe kerül? A kutatók régóta tudják, hogy bizonyos állatfajok alacsonyabb hőmérsékleten tovább élhetnek, de ennek pontos biológiai háttere sokáig tisztázatlan maradt. Korábban elsősorban az anyagcsere lassulásával magyarázták a jelenséget, az új eredmények viszont arra utalnak, hogy ennél jóval összetettebb folyamatról van szó.
A Kölni Egyetem és a CECAD öregedéskutatási központ kutatócsoportja egy olyan, több szervet összekapcsoló anyagcsere-folyamatot azonosított, amelyben az izomszövet meghatározó szerepet játszik.
A David Vilchez molekuláris biológus vezetésével készült tanulmány 2026. október 21-én jelent meg a Nature tudományos folyóiratban.
A 15 fokos hőmérséklet meghosszabbította a fonálférgek életét
A kutatók a Caenorhabditis elegans nevű apró fonálférget vizsgálták, amelyet gyakran alkalmaznak az öregedéssel kapcsolatos kísérletekben.
Amikor a kifejlett állatokat a szokásos 20 Celsius-fokról 15 fokos környezetbe helyezték, élettartamuk meghosszabbodott. A kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen változások történnek a szervezetükben a hőmérséklet csökkenésének hatására.
A vizsgálatok során megfigyelték, hogy a hidegebb környezet fokozza a CAT-4 nevű enzim termelődését, elsősorban a férgek izmaiban. Ez az enzim elősegíti egy dihidrobiopterinnek, röviden BH2-nek nevezett anyagcseretermék képződését.
A BH2 ezután más szövetekbe, például az idegsejtekhez és a bélrendszerbe jut, ahol tetrahidrobiopterinné, vagyis BH4-gyé alakul.
A BH4 olyan biológiai folyamatokban vesz részt, amelyek lehetővé teszik a tirozin nevű aminosav előállítását. A kutatók szerint ez az anyagcsere-útvonal hozzájárulhat az élettartam meghosszabbodásához és a sejtek megfelelő működésének fenntartásához.
„Örömmel bizonyítjuk, hogy az enyhén alacsonyabb hőmérséklet egy specifikus metabolit, a BH2 jelentős termelését váltja ki, amelyet az izomszövet szintetizál, tárol, majd később felszabadít” – magyarázta David Vilchez, a Kölni Egyetem kutatója.
A tudósok azt is megállapították, hogy a folyamat működésének megzavarása csökkenti a hideg kedvező élettartamra gyakorolt hatását.
Ez arra utal, hogy a hosszabb élet nem pusztán a lelassult anyagcsere következménye. A szervezet aktívan szabályozott biológiai válasza is fontos szerepet játszik benne.
A hideg hatására a sejtek könnyebben megszabadulhatnak a káros fehérjéktől
A felfedezés egyik legérdekesebb része nem is kizárólag az élettartamhoz, hanem a sejtekben felhalmozódó káros fehérjékhez kapcsolódik.
Az öregedés során a sejtek fehérjeműködésének szabályozása fokozatosan romolhat. Egyes fehérjék hibás szerkezetet vesznek fel, összecsapzódhatnak, és megzavarhatják a sejtek normális működését.
A fehérjék megfelelő egyensúlyának fenntartását proteosztázisnak nevezik. Ez a folyamat különösen fontos az idegrendszer egészsége szempontjából.
A kutatócsoport a Huntington-kór fonálféregmodelljében azt figyelte meg, hogy a BH2-vel összefüggő anyagcsere-folyamat fokozása mérsékelte a rendellenes fehérjék felhalmozódását.
A tudósok ezt követően emberi sejttenyészeteken is megvizsgálták a molekula hatásait. Olyan sejtmodellekkel dolgoztak, amelyek a Huntington-kórhoz, illetve az amiotrófiás laterálszklerózishoz (ALS) kapcsolódó kóros fehérjéket termeltek.
A BH2 hozzáadása ezekben a laboratóriumi kísérletekben csökkentette a rendellenes fehérjék felhalmozódását. Egy másik vizsgálatban a BH2 és a tirozin együttes alkalmazása mérsékelte a programozott sejthalál jeleit olyan emberi mozgatóidegsejtekben, amelyek ALS-hez kapcsolódó genetikai eltérést hordoztak.
Az eredmények ígéretesek, de nem jelentik azt, hogy a BH2 már alkalmas lenne a Huntington-kór vagy az ALS kezelésére. A kísérleteket sejttenyészeteken végezték, nem betegeken.
Meghosszabbítható lehet az élet hideg nélkül is?
A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy a hideg hatására aktiválódó biológiai folyamat kedvező hatásait bizonyos körülmények között alacsonyabb hőmérséklet nélkül is sikerült előidézni.
A kutatók a fonálférgek izmaiban fokozott CAT-4-termelést idéztek elő, és ezzel normál, illetve melegebb körülmények között is meghosszabbították az állatok élettartamát.
Ez azért fontos, mert felveti annak lehetőségét, hogy a jövőben olyan kezeléseket fejlesszenek ki, amelyek a hideg bizonyos sejtszintű előnyeit anélkül utánozzák, hogy a szervezetet alacsony hőmérsékletnek kellene kitenni.
„Őszintén meglepett bennünket, hogy a kiegészítés még normál és magasabb hőmérsékleten is jelentősen meghosszabbította az élettartamot” – mondta David Vilchez.
A kutatók szerint az emberi sejteken kapott eredmények további vizsgálatokra ösztönöznek, különösen az öregedéshez kapcsolódó idegrendszeri betegségek területén.
A Kölni Egyetem hangsúlyozza, hogy még túl korai lenne a hideg élettartamra gyakorolt hatását utánzó gyógyszerekről beszélni.
A jelenlegi eredmények fonálférgeken és laboratóriumban tenyésztett emberi sejteken alapulnak. Nincs bizonyíték arra, hogy a 15 Celsius-fokos lakás, a rendszeres hidegnek való kitettség vagy a BH2 szedése meghosszabbítaná az emberi életet.
