Évtizedeken át a 19 Celsius-fok számított az energiatakarékos otthoni fűtés egyik legfontosabb szabályának. Egyes fűtéstechnikai szakértők ma már inkább 20 fokot javasolnak a nappaliba, különösen akkor, ha sok időt töltünk ülve vagy otthonról dolgozunk. A változás mögött nem egy új kötelező szabály áll, hanem annak felismerése, hogy a kellemes hőérzetet nem lehet egyetlen számmal meghatározni. A hálószobában, a fürdőszobában és a ritkán használt helyiségekben ráadásul egészen más beállítás lehet megfelelő.
A fűtési szezon kezdetén sok háztartásban ugyanaz a kérdés merül fel: hány fok legyen a lakásban, hogy ne fázzunk, de a rezsiszámla se növekedjen indokolatlanul? A válasz egyszerűnek tűnhet, ám a termosztáton beállított hőmérséklet önmagában keveset árul el arról, mennyire érezzük kellemesnek az otthonunkat.
Egy jól szigetelt, huzatmentes lakásban 19 fok mellett is komfortosan érezhetjük magunkat. Egy régi, hideg falakkal és rosszul záródó ablakokkal rendelkező épületben akár 21 foknál is előfordulhat, hogy fázunk. A különbséget a falak és az ablakok hőmérséklete, a légmozgás, a páratartalom, a ruházatunk és az határozza meg, mennyit mozgunk a helyiségben.
Nick Barber energiagazdálkodási szakértő és Brad Roberson fűtéstechnikai szakember szerint a nappalikban a 20 Celsius-fok sok ember számára megfelelőbb kiindulási érték lehet, mint a hosszú ideje emlegetett 19 fok. Ez különösen igaz azokra, akik órákon át számítógép előtt ülnek, olvasnak vagy más, kevés mozgással járó tevékenységet végeznek.
A Presse-citron francia technológiai portál szerint a szakértők egyre inkább a helyiségek használatához igazított fűtést tartják célszerűnek. Ez nem jelenti azt, hogy a hivatalos energiatakarékossági ajánlások mindenhol 20 fokra változtak volna: a francia környezetvédelmi és energiahatékonysági ügynökség, az ADEME például továbbra is 19 fokot ajánl a használatban lévő lakóhelyiségekbe.
Miért nem feltétlenül elég a 19 fok?
A 19 fokos ajánlás az 1970-es évek energiaválságai idején vált széles körben ismertté. Elsősorban az energiafogyasztás csökkentését szolgálta, nem pedig azt jelentette, hogy minden ember számára ez lenne az ideális komfort-hőmérséklet.
Azóta a lakóépületek, a nyílászárók és a fűtési rendszerek sokat változtak. A korszerű termosztátok pontosabb szabályozást tesznek lehetővé, a jól szigetelt otthonok pedig kisebb hőveszteséggel működhetnek.
A hőérzetünk mégsem kizárólag a levegő hőmérsékletétől függ. Ha a kanapén ülve egy rosszul szigetelt, hideg ablak mellett tartózkodunk, a testünk több hőt veszít, ezért hűvösebbnek érezhetjük a szobát, mint amit a hőmérő mutat.
Brad Roberson ezért fokozatos változtatást javasol. Ha 19 foknál fázunk, először próbálkozhatunk melegebb ruházattal, majd szükség esetén egy fokkal magasabb termosztátbeállítással. Így könnyebben megállapíthatjuk, valóban szükségünk van-e a magasabb hőmérsékletre.
A 20 fok tehát nem új, mindenkire érvényes szabály, inkább egy lehetséges kompromisszum a kényelem és az energiafogyasztás között.
Hány fok legyen a nappaliban, a hálószobában és a fürdőszobában?
A fűtés szabályozásánál nem feltétlenül érdemes az egész lakásban azonos hőmérsékletre törekedni. A helyiségek eltérő használata miatt más lehet megfelelő a nappaliban, mint ott, ahol alszunk vagy csak rövid időt töltünk.
| Helyiség | Irányadó hőmérséklet |
|---|---|
| Nappali, dolgozószoba | 19–20 °C, egyéni igény szerint |
| Hálószoba | 16–18 °C egészséges felnőtteknél, megfelelő körülmények között |
| Fürdőszoba | Körülbelül 22 °C használat közben |
| Folyosó, ritkán használt helyiség | Körülbelül 16–17 °C, az épület adottságaitól függően |
| Gyerekszoba | Körülbelül 19 °C nappal; éjszaka az életkorhoz igazítva |
A hálószobában sokan kellemesebben alszanak hűvösebb környezetben. A 16–18 fokos tartomány viszont nem mindenkinek megfelelő. Idősebbeknek, kisgyermekeknek és bizonyos krónikus betegségekkel élőknek ennél magasabb hőmérsékletre lehet szükségük.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a hideg évszakban általánosan legalább 18 fokos beltéri hőmérsékletet tekint egészségvédelmi szempontból megfelelő kiindulási értéknek. A sérülékenyebb csoportok számára magasabb hőmérséklet is indokolt lehet.
A fürdőszobát sem szükséges egész nap 22 fokon tartani. A magasabb hőmérséklet elsősorban fürdéskor és zuhanyzáskor lehet kellemes, a nap többi részében alacsonyabb beállítás is elegendő lehet.
Tényleg 7 százalékkal nő a fogyasztás minden plusz fokkal?
A fűtési tanácsokban gyakran szerepel, hogy egyetlen fokkal magasabb hőmérséklet körülbelül 7 százalékkal növelheti az energiafogyasztást. Ez egy általános becslés, amelyet az ADEME is használ az energiatakarékosság szemléltetésére.
A tényleges különbség lakásonként változik. Számít a külső hőmérséklet, az épület szigetelése, a fűtési rendszer hatásfoka és az is, mennyi ideig tartjuk magasabban a termosztátot.
Ezért a 19-ről 20 fokra történő emelés önmagában nem eredményez energiamegtakarítást. Azonos körülmények mellett a melegebb lakás fenntartásához általában több energia szükséges.
Megtakarítást inkább azzal érhetünk el, ha nem fűtjük szükségtelenül a használaton kívüli helyiségeket, megfelelően időzítjük a fűtést, és csökkentjük a hőveszteséget.
A modern programozható vagy intelligens termosztátok ebben segíthetnek. Beállíthatjuk például, hogy a lakás reggel és este legyen melegebb, napközben pedig, amikor senki sincs otthon, a rendszer alacsonyabb hőmérsékletet tartson.
A forráscikk akár 15 százalékos megtakarítást említ, ez viszont nem garantálható minden háztartásban. Az amerikai ENERGY STAR program adatai szerint a minősített intelligens termosztátok átlagosan körülbelül 8 százalékos megtakarítást eredményezhetnek a fűtési és hűtési költségeken. Az elérhető eredmény a lakás és a rendszer adottságaitól függ.
A túl hideg lakásban a penészedés veszélye is nőhet
A takarékosság miatt sokan igyekeznek a lehető legalacsonyabbra állítani a fűtést. Ez egy rosszul szigetelt lakásban kellemetlen következményekkel járhat.
Ha a falak és az ablakok belső felülete túlságosan lehűl, a levegő nedvessége könnyebben kicsapódhat rajtuk. A tartósan nedves felületek pedig kedveznek a penész megjelenésének.
Önmagában a 20 fokos hőmérséklet nem akadályozza meg a penészesedést. A megfelelő szellőztetés, a páratartalom szabályozása és a hőhidak megszüntetése legalább ilyen fontos.
A téli hőmegtartásról a Filantropikumon korábban is írtunk: az északi országok otthonainak fűtési megoldásai jól mutatják, mennyit számíthat a hőszigetelés, a megfelelő nyílászáró és a tudatos szellőztetés.
A fűtésszámla csökkentése érdekében ezért nemcsak a termosztátot érdemes figyelni. Egy huzatos ablak kijavítása, a radiátor elé helyezett bútor elmozdítása vagy a feleslegesen fűtött helyiségek hőmérsékletének mérséklése is hozzájárulhat ahhoz, hogy otthonunk kényelmesebb legyen, miközben kevesebb energiát használunk.
