Az élelmiszerek csomagolásának eleje gyakran azt hangsúlyozza, amit a gyártó szeretne kiemelni: több fehérjét, magas rosttartalmat, „egészségesebb” összetételt vagy éppen azt, hogy a termék nem tartalmaz hozzáadott nitrátot. Dr. Ted A. James onkológus szerint ezek az állítások önmagukban nem árulják el, valójában mit eszünk.
Éppen ezért vásárláskor nem a csomagolás elejét, hanem az összetevők listáját és a tápértéktáblázatot nézi meg először.
„A csomagolás eleje a termék reklámozására szolgál, így az állítások… nem feltétlenül mesélik el a teljes történetet” – állítja Dr. James. „Az összetevők listája és a tápértéktáblázat megmutatja, hogy mi van valójában az élelmiszerben, beleértve a nátriumot, a tartósítószereket, a hozzáadott cukrokat és egyéb összetevőket.”
Az onkológus szerint nem érdemes egyetlen jól hangzó állítás alapján dönteni. Az étrend ugyanis csak egy része annak a sok tényezőnek, amely hosszú távon befolyásolhatja a daganatos betegségek kockázatát.
„Az étrend az egyik tényező, amely befolyásolja a rák kockázatát, a genetika, a fizikai aktivitás, a testsúly, a dohányzás és az alkohol mellett. Az elfogyasztott ételek és italok befolyásolhatják a szervezetben zajló folyamatokat, beleértve a gyulladást, a hormonszintet és az olyan vegyületeknek való kitettséget, amelyek károsíthatják a sejteket és a DNS-t.”
Ezt az összetevőt keresi elsőként a címkén
Dr. James azt mondja, hogy minden élelmiszercímkén külön figyelmet fordít a nátrium-nitrátra és a nátrium-nitritre.
Ezeket az adalékanyagokat egyes élelmiszerekben azért használják, hogy hosszabb legyen az eltarthatóságuk, és megőrizzék színüket, illetve ízüket.
Az onkológus szerint főként a pácolt és feldolgozott húsoknál érdemes keresni őket.
Gyakran előfordulhatnak például szalonnában, sonkában, hot dogban, kolbászban, szalámiban, pepperoniban és különféle felvágottakban.
Miért problémásak a nitritek és nitrátok?
A kérdés nem pusztán arról szól, hogy az adott termék tartalmaz-e egy konkrét adalékanyagot.
Dr. James szerint a feldolgozott húsokban található nitritek bizonyos körülmények között nitrozaminokká alakulhatnak.
„Amikor a feldolgozott húsban található nitritek főzés vagy emésztés során más anyagokkal reakcióba lépnek, nitrozaminoknak nevezett vegyületeket képezhetnek” – mondja Dr. James. „Egyes nitrozaminok károsíthatják a sejteket és a DNS-t, ami idővel növelheti a rák kockázatát.”
Az onkológus szerint ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a feldolgozott húsok fogyasztását a kutatások magasabb daganatos kockázattal hozzák összefüggésbe.
Hozzáteszi, hogy nem kizárólag a nitritek és nitrátok számítanak. Maga a feldolgozás, így a pácolás, füstölés és sózás is szerepet játszhat.
Teljesen el kell hagyni az ilyen élelmiszereket?
Dr. James szerint érdemes a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni a nátrium-nitrátot tartalmazó feldolgozott húsok fogyasztását, de nem a félelemkeltés a cél.
„A cél nem a tökéletesség vagy a félelem, hanem a tájékozott döntések meghozatala az ételekkel és azok lehetséges hatásával kapcsolatban” – mondja. „A kutatások nem állapítottak meg egy konkrét mennyiséget a feldolgozott húsból, amelyet alacsony kockázatúnak tekintenek.”
Az onkológus arra is felhívja a figyelmet, hogy a „nitrátmentes” felirat sem jelenti automatikusan azt, hogy az adott feldolgozott húskészítmény minden szempontból problémamentes.
„A »nitrátmentes« feliratú termékek növényi alapú nitrátforrásokat is tartalmazhatnak, például zellerport, amelyek továbbra is olyan vegyületek képződéséhez vezethetnek, amelyek károsíthatják a sejteket” – mondja.
Vagyis nem elég pusztán egyetlen kifejezést keresni a csomagoláson.
Nem kell pánikba esni
Dr. James hangsúlyozza, hogy egyetlen étel elfogyasztása nem jelenti azt, hogy valakinél daganatos betegség alakul ki.
„A feldolgozott húsok és a nátrium-nitrátok fogyasztása nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenképp rákot okoznak” – mondja Dr. James. „Soha nem késő egészségesebb élelmiszerforrásokat választani a rákos megbetegedések kialakulásának csökkentése érdekében.”
A hangsúly szerinte a rendszeresen meghozott döntéseken van.
Mivel lehet helyettesíteni a feldolgozott húsokat?
A fehérjebevitelhez nem szükséges kizárólag vörös vagy feldolgozott húsokra támaszkodni.
Dr. James szerint jó alternatíva lehet a bab, a lencse, a friss hal, a friss csirke, a friss pulyka, a diófélék, a magvak és a tofu.
„Ha ezeket a fehérjeforrásokat gyakrabban választjuk, csökkenthetjük a feldolgozott húsoktól való függőséget, és támogathatjuk a növényi alapú étkezési mintát” – mondja Dr. James.
Majd hozzáteszi: „A cél nem egyszerűen az, hogy »nitrátmentes« helyettesítőt találjunk a szalonnára vagy a felvágottakra, hanem az, hogy változatosabb, teljes értékű vagy minimálisan feldolgozott élelmiszereket fogyasszunk.”
