Akár 10 ezer lejes pénzbírsággal is sújthatnák Romániában azt a tisztségviselőt, aki egy hivatalos ünnepségen nem hajlandó megcsókolni a nemzeti zászlót. Az AUR által kezdeményezett, PSD-s és PNL-s politikusok támogatását is élvező törvénytervezet ellen élesen tiltakozik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.
A 2023-ban benyújtott javaslat ismét napirendre került a román képviselőházban. A tervezet nem csupán a zászló előtti tiszteletadás rendjét szabályozná: kötelező iskolai és egyházi szertartásokat írna elő, külön feladatokat róna a településekre, a televíziókra és a rádiókra, a szabályok megszegéséért pedig több tízezer lejes bírságot helyezne kilátásba.
Az AUR szenátora kezdeményezte a törvénytervezetet
A javaslatot Mircia Chelaru, a Románok Egyesüléséért Szövetség, vagyis az AUR szenátora kezdeményezte. A dokumentumot összesen 71 parlamenti képviselő és szenátor írta alá az AUR, a Szociáldemokrata Párt – PSD –, a Nemzeti Liberális Párt – PNL – és a függetlenek soraiból.
A HotNews beszámolója szerint a tervezetet a román szenátus 2023 júniusában hallgatólagosan elfogadta. A képviselőház jogi bizottsága 2025-ben támogató, az oktatási bizottság elutasító véleményt fogalmazott meg róla. Az illetékes közigazgatási és védelmi bizottságok még nem készítették el jelentésüket, a javaslat ennek ellenére felkerült a plénum napirendjére.
Sorba kellene állniuk a tisztségviselőknek a zászló előtt
A törvénytervezet részletesen meghatározná, miként kellene megtartani Románia nemzeti zászlajának napját június 26-án.
Az országban és Románia külföldi nagykövetségein, illetve konzulátusain délelőtt 11 órakor kezdődnének a hivatalos ünnepségek. A zászló megáldása után a jelen lévő tisztségviselőknek legalább három méterre fel kellene sorakozniuk a trikolór előtt, majd protokollsorrendben egyenként meg kellene csókolniuk azt.
A gesztus megtagadásáért 5000 és 10 ezer lej közötti, vagyis több százezer forintnak megfelelő bírságot szabhatnának ki. A javaslat ennél is tovább megy: ha egy állami vagy önkormányzati szerv képviselője kifejezetten megtagadná a részvételt, vagy szándékosan kivonná magát a ceremónia alól, azt hivatali visszaélésnek minősíthetnék, és büntetőjogi szankciót alkalmazhatnának vele szemben.
Az iskolákban is pontosan előírt szertartást tartanának
A szabályozás az oktatási intézmények számára is részletes forgatókönyvet határozna meg. A tanulókat az iskola kijelölt részén gyűjtenék össze, az igazgató beszédet mondana, majd történelmi eseményeket idéznének fel.
A zászlót a felvonás előtt megáldaná egy pap vagy a hittantanár. Ezt követően neki, az iskola igazgatójának és a kijelölt diákoknak is meg kellene csókolniuk a trikolórt. A lobogót a román himnusz lejátszása közben vonnák fel.
A tervezet szerint a zászlót már június 25-én este el kellene helyezni egy templomban, másnap reggel pedig szentelési szertartást tartanának. A dokumentum még az ünnepségen elmondandó imádság szövegét is rögzíti.
Félórás műsort írhatnának elő a televízióknak és rádióknak
Az állami és kereskedelmi televízióknak, valamint a rádióknak június 26-án legalább harminc percnyi műsoridőt kellene biztosítaniuk a nemzeti zászló napjához kapcsolódó tartalmak számára.
A kötelezettséget megszegő médiaszolgáltatók 10 és 20 ezer lej közötti büntetést kaphatnának. A bírságok kiszabásában a román Országos Audiovizuális Tanácsnak is szerepe lenne.
A Ştirile ProTV ismertetése szerint Bukarestben és valamennyi megyeszékhelyen létre kellene hozni egy úgynevezett Trikolór teret is. Ezeken egy harminc méter magas zászlórudat állítanának fel, amelyen egy három méter hosszú és két méter széles román zászló lobogna.
Az önkormányzatoknak a törvény kihirdetésétől számított 45 napon belül ki kellene jelölniük a tér helyét. Ennek elmulasztásáért akár 30 ezer lejes bírság járhatna. A megrongálódott vagy kifakult zászló cseréjének elmulasztását 1000–2500 lejjel büntetnék.
Csoma Botond: senkinek sem kell csókkal bizonyítania, hogy szereti az országát
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a kezdeményezés sérti az egyházak önállóságát és a vallásszabadságot. A politikus kifogásolta, hogy a törvény nemcsak az állami intézmények és az iskolák, hanem az egyházi szertartások számára is kötelező szabályokat határozna meg.
Csoma Botond a tervezet szellemiségét a náci rendszerekben előírt kötelező tisztelgéshez, valamint a kommunista állampárt által irányított nyilvános ünnepségekhez hasonlította.
„Nem fogadjuk el, hogy bárkit arra kötelezzenek: parancsra adott csókkal bizonyítsa, szereti az országát” – írta az RMDSZ politikusa.
A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség otthon van Romániában, és nem hajlandó elfogadni, hogy tagjainak előírt gesztusokkal kelljen bizonyítaniuk az ország iránti kötődésüket.
„Az RMDSZ nem fogja megszavazni ezt a tervezetet” – közölte Csoma Botond, aki valamennyi parlamenti pártot arra szólított fel, hogy utasítsák el a javaslatot.
A román parlament előtt fekvő dokumentum egyelőre törvénytervezet, rendelkezései ezért még nem léptek hatályba. A képviselőházi vita és szavazás dönti el, hogy folytatódhat-e a jogalkotási folyamat.
