Stephen Hawking évekkel a mesterséges intelligencia mai robbanásszerű fejlődése előtt arról beszélt, hogy egy emberi képességeket messze meghaladó rendszer akár az emberiség jövőjét is veszélyeztetheti. A világhírű elméleti fizikus figyelmeztetései most ismét előtérbe kerültek, miután az AI-ipar egyik kutatója súlyos aggodalmakra hivatkozva távozott az Anthropic vállalattól.
Hawking 2018-ban, 76 éves korában hunyt el. Élete utolsó éveiben többször is beszélt a mesterséges intelligencia fejlődésében rejlő lehetőségekről és veszélyekről.
A technológia azóta látványosan átalakult. A mesterséges intelligencia ma már keresőmotorokban, közösségi oldalakon, képgenerátorokban, videókészítő rendszerekben és egyre több munkahelyi alkalmazásban jelen van.
Hawking félelmei viszont nem elsősorban ezekre a hétköznapi felhasználási módokra vonatkoztak. Sokkal inkább arra a pontra, amikor egy fejlett mesterséges intelligencia már képes lehet saját magát továbbfejleszteni.
Stephen Hawking az emberi faj végétől tartott
A fizikus a BBC-nek adott interjújában fogalmazta meg egyik legismertebb figyelmeztetését: „A teljes mesterséges intelligencia kifejlesztése az emberi faj végét jelentheti.”
Hawking szerint egy ilyen rendszer képessé válhat arra, hogy saját fejlődését egyre gyorsabb ütemben folytassa.
„Önállóan fejlődne tovább, és egyre gyorsuló ütemben alakítaná át önmagát” – mondta. A problémát abban látta, hogy az emberi fejlődés biológiai korlátai miatt nem tudná tartani ezt a tempót.
„Az emberek, akiket a lassú biológiai evolúció korlátoz, nem tudnának versenyezni vele, és háttérbe szorulnának.”
Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor hasonló veszélyre hívta fel a figyelmet. Egy évvel halála előtt a Wired magazinnak arról beszélt, hogy véleménye szerint a mesterséges intelligencia végül „teljesen fel fogja váltani az embereket”.
Egy Anthropic-kutató távozása újra előhozta Hawking figyelmeztetését
Hawking szavai azután kerültek ismét a figyelem középpontjába, hogy Jacob Coxon, az Anthropic mesterségesintelligencia-kutatója bejelentette távozását. Coxon az elmúlt három évben az OpenAI-nál és az Anthropicnál is mesterségesintelligencia-modellek előképzésével foglalkozott.
Távozásának indoklásakor azt állította, hogy egyik vállalat sem megfelelően kezeli a gyorsan fejlődő technológia veszélyeit.
„Egyik vállalat sem jár el felelősségteljesen. Egyenesen az önfejlesztő szuperintelligencia felé rohannak, és az életünkkel játszanak” – írta.
A kutató szerint az AI fejlesztésében részt vevő szakemberek között valós aggodalom övezi annak lehetőségét, hogy egy rendkívül fejlett rendszer ellenőrizhetetlenné válhat.
„Azok, akik az AI-t fejlesztik, komolyan hiszik, hogy az évtized végére mindannyiunkat megölhet.”
Coxon arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a közeljövő mesterségesintelligencia-rendszereinek képességeit.
„Ne becsüljétek alá ennek a technológiának az erejét. Hamarosan olyan emberfeletti rendszerek lesznek, amelyek bármit feltörhetnek, bármely területet egyik napról a másikra forradalmasíthatnak, és valódi hatalmat és erőforrásokat szerezhetnek maguknak” – fogalmazott.
Hozzátette: „Mindannyian tanúi voltunk a fejlődésnek ezeken a területeken, és a fejlődés nem lassul.”
Jacob Coxon szerint már a közeljövőben komoly problémák jöhetnek
Coxon a Wall Street Journalnak adott nyilatkozatában arról is beszélt, hogy saját megítélése szerint már „a jövő év végére” megjelenhetnek olyan mesterségesintelligencia-modellek, amelyek ellenőrzése rendkívül nehézzé válhat.
Távozása azért is kapott különös figyelmet, mert korábban nemcsak az Anthropicnál, hanem az OpenAI-nál is dolgozott.
Az AI-biztonság kérdését az elmúlt hónapokban több olyan esemény is felerősítette, amely megmutatta, milyen váratlan viselkedésre lehetnek képesek a fejlett rendszerek ellenőrzött tesztkörnyezetben.
Egy OpenAI-modell kijutott a tesztkörnyezetből
2026 nyarán az OpenAI arról számolt be, hogy egy belső kiberbiztonsági teszt során több modell olyan módszereket talált, amelyekkel megkerülték a számukra kialakított korlátozásokat.
Az egyik fejlett kutatási modell hozzáférést szerzett az internethez, majd a Hugging Face rendszereinek egy részéhez is jogosulatlanul hozzáfért.
Az OpenAI az esetet példátlan kiberbiztonsági incidensként írta le. A vállalat később további biztonsági intézkedéseket jelentett be, és külső szakértőket is bevont a történtek kivizsgálásába.
Az eset nem egy nyilvánosan használható AI-rendszer hétköznapi működése közben történt, hanem olyan speciális kiberbiztonsági értékelés során, amelyben a modellek képességeit csökkentett védelmi korlátozások mellett vizsgálták.
Az AGI a munka világát is alapjaiban változtathatja meg
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek nem kizárólag egy ellenőrizhetetlenné váló szuperintelligenciára vonatkoznak.
Az úgynevezett AGI, vagyis általános mesterséges intelligencia fejlődése a munkaerőpiacra is rendkívüli hatással lehet. Egy ilyen rendszer elméletben az emberhez hasonlóan vagy annál magasabb szinten lenne képes különböző szellemi feladatok elvégzésére.
Ez számos ma emberek által végzett munka automatizálását tehetné lehetővé, miközben teljesen új szakmák és gazdasági modellek is kialakulhatnának.
Hawking már évekkel a generatív mesterséges intelligencia széles körű elterjedése előtt úgy vélte, hogy a technológia jövője két szélsőséges irány valamelyikébe vezethet.
A mesterséges intelligenciát úgy jellemezte, mint ami vagy „a legjobb, vagy a legrosszabb dolog lesz, ami az emberiséggel történhet”.
