Az elmúlt évek szélsőséges időjárása után egyre több jel utal arra, hogy Európa még csak most lép be egy igazán kritikus időszakba. A kontinens 2025-ben a mérések történetének egyik legforróbb évét élte át, miközben a szakértők már egy még erősebb globális jelenség közeledtére figyelmeztetnek: az El Niño újabb, rendkívül intenzív ciklusára – írja a Politico.
A Világ Meteorológiai Szervezet (WMO) és uniós kutatók éves jelentése szerint Európát tavaly példátlan hőhullámok sújtották, nemcsak szárazföldön, hanem a tengeri térségekben is. A következmények súlyosak voltak: kiterjedt erdőtüzek, gyorsuló gleccserolvadás és tartós aszályok alakították a kontinens arculatát.
A WMO adatai alapján – amelyek Grönlandot és a Kaukázust is Európához sorolják – 2025 a valaha mért legmelegebb év volt. Ezzel szemben az Copernicus Climate Change Service más mérési keretek között a második vagy harmadik helyre sorolta az évet, de a tendencia minden esetben ugyanaz: rendkívüli melegedés.
A felhasznált adatsoroktól függően Európa területének akár 99 százalékán is az átlagosnál magasabb hőmérsékleteket mértek. „Az első alkalom, hogy szinte az egész kontinensen átlag feletti éves hőmérsékleteket regisztráltak” – mondta Samantha Burgess, a Copernicus éghajlatváltozási szolgálatának helyettes igazgatója.
A háttérben egy jól ismert, mégis kiszámíthatatlan éghajlati minta erősödése rajzolódik ki. Az El Niño – amely természetes módon is képes felerősíteni a globális felmelegedés hatásait – a várakozások szerint az év későbbi szakaszában alakul ki, és akár 2027-ig hatással lehet a világ hőmérsékleti viszonyaira.
„Ha jól emlékeznek, 2024 volt a valaha mért legmelegebb év, és ez az El Niño jelenségnek volt köszönhető” – fogalmazott Celeste Saulo, a WMO főtitkára, hozzátéve: „májusig szeretnénk várni, hogy lássuk, vajon ez az El Niño egy erősebb El Niño-vá alakul-e”.
A brit Met Office és a WMO egyaránt arra számít, hogy a most formálódó ciklus kivételesen intenzív lehet, amit a szakértők gyakran „szuper” El Niño néven emlegetnek. „A tudósok szerint ez lehet a század eddigi legerősebb El Niño-jelensége” – hangsúlyozta Grahame Madge.
Az ilyen jelenségek hatása világszerte eltérő: egyes régiókban heves csapadékot, máshol súlyos aszályt hoznak. Ami azonban közös bennük, hogy globális szinten emelik az átlaghőmérsékletet, és a legerősebb hatás gyakran a következő évben jelentkezik. Egyes előrejelzések szerint 2026 már most a második legmelegebb évnek ígérkezik a feljegyzések kezdete óta.
Európában a hőmérséklet ingadozása továbbra is szélsőséges: a közelmúlt egyik leghidegebb tele után gyors felmelegedés következett, és a kontinens történetének második legmelegebb márciusát regisztrálták.
A jelentés szerint 2025 nemcsak a hőmérsékleti rekordok miatt volt rendkívüli. A bozóttüzek szezonja minden eddiginél pusztítóbb volt, mind az elégett területek nagysága, mind az üvegházhatású gázkibocsátás tekintetében. A tengervíz hőmérséklete immár negyedik éve folyamatosan rekordokat dönt, miközben a kontinens az 1990-es évek eleje óta az egyik legszárazabb időszakát élte át.
A gleccserek tömege egész Európában csökkent, a grönlandi jégtakaró pedig 139 gigatonnával lett kisebb – ami Burgess szerint „óránként 100 olimpiai úszómedence elvesztésének” felel meg.
Összességében Európa mintegy 2,5 Celsius-fokkal melegedett az iparosodás előtti időszakhoz képest, jóval meghaladva a globális átlagot, amely 1,4 fok körül alakul. A felmelegedés üteme a kontinensen közel kétszerese a világátlagnak, ami a szakértők szerint különösen aggasztó tendencia. Az éghajlatváltozás következtében ráadásul folyamatosan csökken azoknak a területeknek az aránya, ahol a téli hónapokban tartós fagyok alakulnak ki.
„Az a tény, hogy Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint más kontinensek, aggasztó, és cselekednünk kell ez ügyben” – mondta Dušan Chrenek, az Európai Bizottság éghajlatügyi főosztályának képviselője.
