Kora estére világossá vált, hogy a vasárnapi parlamenti választás minden korábbi részvételi adatot felülír. A számok olyan szintet értek el, amelyre a rendszerváltás óta nem volt példa.
A Nemzeti Választási Iroda közlése szerint 17 óráig a választásra jogosultak 74,23 százaléka járult az urnákhoz, ami több mint 5,5 millió leadott szavazatot jelent. Ezzel már az urnazárás előtt két órával eldőlt, hogy a mostani voksolás a modern magyar demokrácia történetének legnagyobb részvételű országgyűlési választása lesz.
A korábbi rekordot a 2002-es választás tartotta, amikor 70,53 százalékos részvételt mértek. Az idei adat ezt az értéket jóval a nap vége előtt meghaladta, ráadásul nemcsak az adott időpontra vonatkozó számokat, hanem teljes választási napok eredményeit is túlszárnyalta.
A különbség a közelmúlt adataival összevetve is szembetűnő. 2022-ben 17 óráig 62,92 százalékos volt a részvétel, 2018-ban pedig 63,21 százalék. Az idei 74,23 százalékos arány ezekhez képest jelentős emelkedést mutat.
A részvétel a nap folyamán folyamatosan növekedett. 15 órakor még 66,01 százalékon állt, majd két óra alatt újabb ugrás következett be. A 17 órás adat így nemcsak rekordközeli, hanem történelmi jelentőségűvé vált.
A mostani számok azt is jelzik, hogy 2026. április 12-én 17 óráig többen mentek el szavazni, mint a rendszerváltás óta bármely parlamenti választáson egy teljes nap alatt. Az elmúlt kilenc választás átlagos részvételi aránya 62,49 százalék volt, amelyet az idei voksolás már jóval meghaladott a délutáni órákban.
A korábbi csúcsot jelentő 2002-es második fordulóban 73,51 százalékos részvételt mértek, míg a legalacsonyabb arány az 1990-es második fordulóban volt, 45,54 százalékkal. Az egyfordulós választások közül 2014-ben regisztrálták a legalacsonyabb részvételt, 61,73 százalékkal, míg 2018-ban és 2022-ben valamivel 70 százalék felett alakult a végső adat.
A 17 órás részvételi arány pontosan 5 587 935 leadott szavazatot jelentett, miközben a szavazóhelyiségek zárásáig még további növekedésre volt lehetőség.
