Egy forradalmi kísérletben kutatóknak először sikerült emberi petesejteket létrehozniuk bőrsejtekből, majd azokat laboratóriumban megtermékenyíteni spermiumokkal.
A módszert, amelyet a híres Dolly bárány klónozásánál is alkalmazott technika ihletett, a rangos Nature Communications folyóiratban publikálták, és új távlatokat nyithat a termékenységi kezelésekben.
A kutatás kulcsa a szomatikus sejtmag-átültetés nevű eljárás.
A tudósok egy adományozott petesejtből eltávolították a sejtmagot, majd egy bőrsejt sejtmagját ültették a helyére – így egy új, emberi genetikai anyagot hordozó petesejt jött létre.
Ez hasonló ahhoz a módszerhez, amellyel Dolly, a világ első klónozott báránya is megszületett, de a cél most nem a klónozás, hanem egy életképes emberi petesejt előállítása volt.
A testsejtek 46 kromoszómát tartalmaznak, míg a petesejtek csak 23-at. A kutatóknak tehát meg kellett találniuk a módját, hogyan csökkentsék a kromoszómák számát anélkül, hogy a sejt elpusztulna.
Ehhez elektromos impulzusokat és egy roscovitine nevű vegyületet használtak, amely befolyásolja a sejtosztódás folyamatát.
A kísérlet során 82 módosított petesejt jött létre, amelyeket in vitro megtermékenyítéssel (IVF) kezeltek. Azonban csak 9% jutott el a blasztociszta stádiumig – ez az embriófejlődés egyik első, kritikus szakasza.
A legtöbb embrió néhány sejtosztódás után leállt, ami a sejtek instabilitását jelezte.
A tanulmány szerzői szerint a kísérlet két fő ok miatt volt korlátozottan sikeres:
- Kromoszóma-rendellenességek akadályozták a normális fejlődést.
- A bőrsejtekből származó genetikai információ nem programozódott át teljesen, így a sejtek egy része továbbra is bőrsejtként „viselkedett”.
Ennek következtében egyik embrió sem fejlődött tovább életképes szintig, és a kromoszóma-anomáliák – például a többszörös másolatok vagy hiányzó szakaszok – lehetetlenné tették a normális fejlődést.
Katsuhiko Hayashi, az Oszakai Egyetem őssejt-kutatója szerint: „A technika nem elég hatásos, és túl nagy kockázattal jár ahhoz, hogy azonnal klinikai alkalmazásra kerüljön.”
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez még csak a koncepció szintű kísérlet, és további vizsgálatokra van szükség a biztonság és hatékonyság érdekében.
A kutatócsoport most azt vizsgálja, hogyan lehetne pontosabban irányítani a kromoszómák osztódását és rekombinációját, hogy a folyamat jobban utánozza a természetes petesejt-képződést.
Ha ez sikerül, a technika új reményt adhat a meddőséggel küzdő nőknek, akik nem képesek saját petesejtet termelni.
A tudományos áttörés mellett komoly etikai kérdések is felmerülnek.
Ronald Green bioetikus (Dartmouth College) az NPR-nek elmondta, hogy elméletileg lehetséges lenne bőrsejtekből petesejtet készíteni akár valaki beleegyezése nélkül is.
„Ez egy elméleti lehetőség, de nem őrültség” – fogalmazott a szakértő.
Ez a perspektíva új vitákat indíthat el az emberi genetikai anyag felhasználásának jogszerűségéről és az etikai határokról.
