Egy hétfői telefonbeszélgetésben Trump azt mondta az európai vezetőknek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a háború befejezésére, mert úgy gondolja, hogy ő van fölényben – állítják a beszélgetést ismerő személyek, akiket a Wall Street Journal idéz.
Ez ellentmond annak, amit Trump rendszeresen hangoztat nyilvánosan – miszerint Putyin békét akarna. Az európai vezetők azonban már régóta tartottak ettől, bár most először hallották ezt az amerikai elnöktől.
A Fehér Ház nem kívánt nyilatkozni, és Trump hétfői közösségi média-bejegyzésére hivatkozott a Putyinnal folytatott beszélgetéséről. „A beszélgetés hangneme és szellemisége nagyszerű volt. Ha nem lett volna az, akkor ezt most azonnal kijelenteném” – írta akkor a republikánus vezető.
Trump vasárnap – egy nappal a Putyinnal folytatott kétórás beszélgetése előtt – telefonbeszélgetést folytatott az európai vezetőkkel. A beszélgetést ismerő személyek szerint akkor jelezte, hogy szankciókat vezethet be, ha Putyin elutasítja a tűzszünetet.
Most azonban úgy tűnik, bár úgy gondolja, hogy az orosz elnök talán mégsem áll készen a békére, nem fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást. Ehelyett azt mondta, gyorsan előre akarja mozdítani az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokat a Vatikánban.
A hétfői telefonbeszélgetésen részt vett Zelenszkij, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az európai vezetők nem tudták meggyőzni Trumpot a szankciók bevezetéséről, de úgy érzik ez a beszélgetéssorozat legalább segített tisztázni Putyin álláspontját, azt, hogy nem akar véget vetni a háborúnak. Ugyanakkor Európa számára az is világossá vált, hogy nagyrészt rajta áll, támogatja-e Ukrajnát. Források szerint az európaiak nem hisznek abban, hogy a Trump-kormányzat leállítja az amerikai fegyverexportot, amíg Európa vagy Ukrajna fizet érte.
„Ez nem az én háborúm” – mondta Trump hétfőn az újságíróknak a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után. „Olyasmibe keveredtünk, amibe nem kellett volna belekeverednünk.”
Trump az európai vezetőkkel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetés során közölte, hogy Marco Rubio külügyminisztert és Keith Kellogg különmegbízottat küldi majd a várhatóan a Vatikánban zajló tárgyalásokra.
Az európai vezetők közül néhányan ragaszkodtak ahhoz, hogy a Vatikánban folytatott tárgyalások eredményének a feltétel nélküli fegyverszünetnek kell lennie. Trump azonban azt mondta, nem tetszik neki a „feltétel nélküli” kifejezés. Azt mondta, ő maga soha nem használta ezt a kifejezést, bár, amikor május 8-án a Truth Social platformján közzétett bejegyzésében 30 napos tűzszünetre szólított fel, pontosan ezt a kifejezést használta. Az európaiak végül beleegyeztek a feltétel nélküli jelző elhagyásába.
Európa diplomáciai offenzívája, hogy Trumpot rávegye, gyakoroljon nyomást Oroszországra, a hónap elején hivatalba lépő konzervatív német kancellárral eszkalálódott. Merz sokkal inkább hajlandó volt keményebben fellépni Putyinnal szemben, mint baloldali elődje, Olaf Scholz. Ennél is fontosabb, hogy Merz koalíciója segített megváltoztatni Németország alkotmányát, hogy az ország sokkal nagyobb szabadságot kapjon a katonai kiadásokra és Ukrajna támogatására a felvett hitelek terén.
Május 10-én Merz, Macron, Starmer és Donald Tusk lengyel miniszterelnök Kijevben meglátogatta Zelenszkijt. Arra sürgették, hogy tegyen eleget Trump kívánságának, hogy leleplezze Putyin vonakodását a háború befejezésével kapcsolatban.
Ezután Macron mobiltelefonján felhívták Trumpot Zelenszkij hivatalos rezidenciájáról, és közölték vele, hogy Európa és Ukrajna teljes mértékben támogatja a 30 napos tűzszünetre vonatkozó felhívását. Az európaiak nyilvánosan újabb szankciókkal fenyegették meg Putyint, ha nem fogadja el a tűzszünetet.
Putyin az európai és washingtoni nyomásgyakorlásra reagálva három év óta először javasolt közvetlen tárgyalásokat Ukrajnával. Trump kapott az ajánlaton, sőt, egy ponton még azt is felvetette, hogy esetleg Törökországba utazik, hogy részt vegyen a tárgyalásokon.
Néhány nap múlva Isztambulban találkozót tartottak, de Putyin nem vett részt rajta. Alacsonyabb szintű képviselőket küldött, akik olyan követeléseket ismételtek, amelyeket Ukrajna elfogadhatatlannak tart.
Putyin isztambuli távolléte után az európaiak ismét sürgették Trumpot, hogy fontolja meg, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon az orosz vezetőre. Úgy tűnik azonban, az amerikai elnök mégsem hajlandó erre.
A vatikáni tárgyalások várhatóan június közepén kezdődnek.
