Lassan elérkezik a március vége, ami azt jelenti, átállunk a nyári időszámításra. Sokak számára ez jó hír, mert hosszabbakká válnak a nappalok, és több napsütésben lehet részünk. Ráadásul egy órával később sötétedik, így végre érezhetjük a bőrünkön, hogy vége a téli szürkeségnek. Pozitívumai ellenére, az óraátállítás meg is viselheti a szervezetünket, főként ha érzékenyebbek vagyunk rá.
A nemzetközi szabványok szerint a nyári időszámítás március utolsó hétvégéjén, pontosabban március 29-éről, szombatról vasárnapra, március 30-ra virradóan veszi kezdetét, amikor a mutatókat hajnali 2:00 óráról 3:00 órára tekerjük át. Az első napokban egy fájdalmasan érinthet, mivel egy órával kevesebbet alszunk – ha megszoktuk, hogy reggel 8 órakor ébredünk, akkor az már 9 óra lesz. De cserébe is kapunk valamit: a nappali világosság egy órával meghosszabbodik, így hosszabbnak tűnik a napunk, és olyan érzésünk lehet, hogy végre nem kell nyugovóra térnünk a tyúkokkal.
A nappalok egyébként is fokozatosan nyúlnak a március 20-i tavaszi napéjegyenlőség után. Ahogy a Nap egyre magasabbra emelkedik az égbolton, a nappalok egyre hosszabbak lesznek a 2025 június 21-i nyári napfordulóig, amikor a leghosszabb lesz a nappal és a legrövidebb az éjszaka.
Hogyan hat ránk a nyári időszámítás?
A tavasz meghozza a fényt is számukra, ami azt jelenti, hogy a reggelek 6 óra körül kezdődnek, az esték pedig 8 óra utánra tolódnak. A természetes napfény a tavaszi napéjegyenlőség után válik igazán fontossá, amikor a szervezetünk kezdi érezni a nap melegének és a nappalok hosszúságának jótékony hatását. Néhányunk számára azonban ezek a változások megterhelőek lehetnek.
A nyári időszámításra való átállás utáni első hetekben korábban kelünk és később fekszünk le. A fény bizonyos hormonális változásokat is kivált, amelyek megterhelik a szervezetet, különösen a fiatalabbak vagy a nők esetében.
Sokan panaszkodnak tavaszi fáradtságra, amikor megérkeznek az első melegebb napok. Bár a napsütés energiát jelent, sokunknak nehéz alkalmazkodni a hirtelen nyári ritmushoz. Ez általában a fáradtság, az energiahiány és az általános gyengeség meghatározhatatlan érzésében nyilvánul meg.
A tavaszi aszténia a nehezebb feladatokra való koncentrálás nehézségében vagy a lényeges dolgokra való figyelem hiányában is megnyilvánul. Fizikai és mentális kellemetlenségről van szó, amelyet néha enyhe depresszió is kísér, annak ellenére, hogy a napfény egyre nagyobb hányadát teszi ki a nappaloknak.
Hogyan enyhíthetjük a fáradtságot és a kellemetlen érzést?
Általában az időre és időjárásra érzékenyeket, különösen a húszas éveikben járó nőket érinti leginkább a nyári időszámításra való átállás. A kellemetlenségeket azonban néhány egyszerű és egészséges módszerrel le lehet küzdeni.
Optimistának kell lennünk, mert a Nap harmóniát és egyensúlyt terjeszt a világ erői között, és nemcsak a természet átalakulását indítja el, hanem az embernek is lehetőséget nyújt a testi és lelki újjászületésre. A növekvő napfény javítja a hangulatot és az egészséget, feltölt energiával, visszahozza a vidámságot, az élet- és a munkaerőt.
Az aszténiában szenvedők azonban már most elkezdhetik a zöldekből és vitaminokból álló diétát. Napi két adag friss gyümölcs és zöldség, némi friss fűszernövénnyel megbolondítva csodákra képes a szervezet számára!
A legegyszerűbb és legkönnyebben elérhető megoldás pedig a szabadban való séta. Még ha a tavaszi fáradtság le is ver, ne maradj bent. Menj sétálni, ülj ki a napfényre, látogass el a parkba, menj ki a kertbe a friss levegőre, kertészkedj, ültess virágokat, gondozd a fákat. Ezek a tevékenységek hihetetlenül jótékonyan hatnak a szervezetre, amelynek szüksége van a fényre és a mozgásra a négy fal fogságában eltöltött tél után.
