A rák több mint 100 betegséget foglal magába. Osztályozzák annak alapján, hogy milyen szervet érint, mennyire elterjedt, vannak-e áttétek. Azonban alapvető dolgokban nagyon is hasonlóak:
- abnormális sejtburjánzás
- más szövetekbe való terjedés képessége
- vér- és nyirokerekben való távoli áttétek képzésének képessége
A nem kezelt rák súlyos problémákat okozhat, halálhoz vezetve.
Hogyan alakul ki?
A szervezett több milliárd élő sejtből épül fel. Ezek a sejtek nőnek, osztódnak és idővel elpusztulnak jól meghatározott rend alapján. Ezek a folyamatok a sejtek DNS apparátusa által van szabályozva. Fiatalkorban a sejtek nagyon gyorsan növekednek, osztódnak, ami az idő előrehaladtával fokozatosan csökken.
Ha ez a folyamat kikerül a kontroll alól, akkor rákos szövetburjánzás alakulhat ki. A rákos sejtek nagyon lassan pusztulnak el és nagyon gyorsan növekednek. Képesek más szerveket, szomszédos szöveteket megtámadni, amely határt az egészséges sejtek soha nem lépnek át.
Molekuláris kórszövettan
A rákos sejtek normális sejtekből alakulnak ki, azok teljes, azonban sérült DNS apparátusával. Normális körülmények között, ha egy sejt DNS-e sérül az vagy kijavítódik, vagy pedig a sejt elpusztul. Ez a rákos sejtek esetében nem történik meg. Ehelyett még több, a rákos sejthez hasonló hibás sejt alakul ki, mindegyikben ugyanaz a hiba dominálva.
A DNS-ben létrejövő mutációk és hibák rengeteg ok miatt kialakulhatnak, azonban az esetek túlnyomós többségében a szervezet saját maga ki tudja javítani a hibát, vagy elpusztítja a sejtet. Ugyanis a szervezetünknek van egy védelmi mechanizmusa, ami pont az ehhez hasonló helyzeteket hivatott orvosolni. Vannak azonban esetek, amikor a védelem nem vagy rosszul működik és a hiba nem kerül kijavításra. Ilyenkor alakul ki a rák.
Malignus és benignus tumorok
A szervezetben megjelenő összes csomót tumornak hívják. Ezért nem kell megijedni, ha az orvosi kórlapon tumor szerepel. Azonban a tumorokat, csomókat vagy sejtburjánzásokat két nagy osztályba szokták sorolni. A benignus tumorok a jóindulatú elváltozások közé tartoznak. Vagyis esetükben egy egyszerű sebészi kimetszés vagy belgyógyászati kezelés megoldja a problémát. A nagyobb gond a malignus daganatokkal van. Ők a rosszindulatú elváltozások. Esetükben nem garantált a sebészi beavatkozás sikere, sokszor teljesen kontrollálhatatlan a szövetburjánzás. Végső stádiumban vér- illetve nyirokerek útján más, távoli helyeken is hasonló sejtburjánzást idéznek elő.
Életmód
A világon több mint 3 millió ember szenved vagy szenvedett ebben a betegségben. Azonban a legtöbb kutatás egyértelműen azt találta, hogy az egészséges étrend, rendszeres testmozgás nagyon is előnyösen tud hatni a betegség lefolyására vagy éppen gyógyulására.
Szintén egyre több kutatás irányul arra, hogy precíz teszteket hozzanak létre, amik segítségével nagyon korai stádiumban képesek az elváltozást kimutatni, diagnosztizálni és kezelni.
