95 éves korában meghalt Joan Plowright brit színésznő, akit a magyar közönség a Dennis, a komisz és a 101 kiskutya filmekből ismer.
„Mély szomorúsággal tudatja Dame Joan Plowright, azaz Lady Olivier családja, hogy ő békésen elhunyt 2025. január 16-án, családja körében, a Denville Hallban, 95 éves korában” – áll a színésznő családjának közleményében.
„Briliáns karrierje sokak emlékezetében élni fog, csodálatos lénye pedig mindig szívünkben marad – gyermekei, Richard, Tamsin és Julie-Kate, valamint családjuk és Joan sok barátja számára” – tették hozzá.
A brit színészgeneráció kiemelkedő tagjaként – amelybe olyan nevek tartoztak, mint Judi Dench, Vanessa Redgrave, Eileen Atkins és Maggie Smith – Joan Plowright Tony-díjat, két Golden Globe-díjat nyert, valamint Oscar- és Emmy-jelöléseket is kapott. 2004-ben II. Erzsébet királynő Dame címmel tüntette ki.
Az 1950-es évektől az 1980-as évekig Plowright számos színpadi szerepben tündökölt, Anton Csehov Sirály-ától William Shakespeare Velencei kalmár-áig. Lenyűgöző alakítást nyújtott Eugène Ionesco A székek című darabjában, valamint George Bernard Shaw ikonikus női szerepeiben, Barbara őrnagy-ban és Szent Johanná-ban.
„Rendkívül szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen életem lehetett” – mondta Joan Plowright egy 2010-es interjúban a The Actor’s Work című lapnak. „Varázslatos érzés, és még mindig azt érzem, amikor felmegy a függöny, vagy felkapcsolják a fényeket, ha nincs függöny, hogy valami csodálatos kezdődik, és mindez előttem bontakozik ki.”

Joan Ann Plowright néven született az angliai Briggben. Édesanyja amatőr színjátszó csoportot vezetett, így Plowright már hároméves korában kapcsolatba került a színházzal. Később iskolai szüneteit egyetemi színészeti kurzusokon töltötte. Középiskola után a manchesteri Laban Art of Movement Studio-ban tanult, majd ösztöndíjat nyert a londoni Old Vic Színházi Iskolába.
1954-es londoni színpadi debütálását követően 1956-ban csatlakozott a Royal Court Theatre társulatához, és elismertséget szerzett a brit színházat megújító Angry Young Men (Dühös Fiatalemberek) drámáiban, mint például John Osborne műveiben. Kortársai között olyan nevek szerepeltek, mint Albert Finney, Alan Bates és Anthony Hopkins.
Első filmszerepét 1956-ban kapta John Huston Moby Dick című filmjében, Herman Melville epikus regényének amerikai adaptációjában, ahol Gregory Peck alakította a megszállott Ahab kapitányt.
Egy évvel később jövőbeli férjével, Olivier-vel együtt szerepelt Osborne Az előadó (The Entertainer) című darabjának eredeti londoni produkciójában, ahol Olivier lányát játszotta. Később, 1960-ban a filmadaptációban is együtt dolgoztak.
Ekkorra Plowright házassága a brit színész Roger Cage-dzsel véget ért, akárcsak Olivier 20 éves házassága Vivien Leigh-vel. Plowright és Olivier 1961-ben kötöttek házasságot Connecticutban, miközben mindketten a Broadway-en játszottak: Olivier a Becket című darabban, Plowright pedig a Mézeshetek (A Taste of Honey) főszerepében, amelyért Tony-díjat nyert.
Egyik szerelmes levelében Olivier így írt: „Néha olyan békességet érzek, amikor rád gondolok vagy írok neked – egy gyengéd, nyugodt érzést. Olyat, amelyből hiányzik minden erőszak, szenvedély vagy fájdalmas vágy… és ez mosolyt csal az arcomra, a szívembe, amikor kimegyek az utcára.”
Olivier 1989-ben, 82 éves korában hunyt el. Halála után Plowright 60 évesen karrierje új lendületet kapott, egyaránt kielégítve az igényes művészeti és a kereskedelmi közönség ízlését.
1996-ban szerepelt Franco Zeffirelli Charlotte Brontë Jane Eyre című regényének adaptációjában, valamint a Merchant-Ivory Surviving Picasso produkciójában. Ugyanebben az évben a Disney 101 kiskutya című élőszereplős feldolgozásában Glenn Close mellett a gondoskodó dadust alakította.
Walter Matthau partnereként játszott a klasszikus képregény Dennis, a komisz filmadaptációjában, és röviden feltűnt Arnold Schwarzenegger önreflexív szatírájában, a Last Action Hero-ban 1993-ban.
Plowright azon kevés színészek egyike, akik ugyanabban az évben két Golden Globe-díjat is nyertek: 1993-ban elnyerte a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat a Stalin című televíziós filmért, valamint az Április bűvöletében című filmért. Ez utóbbi, amely egy olaszországi vakáció során megváltozó brit csoport életét meséli el, Oscar-jelölést is hozott neki.
Élete későbbi szakaszában kiemelkedő szerepet vállalt Olivier örökségének gondozásában: díjakat adott át, védte férje hírnevét a sajtóban, és leveleit gondozta.
„Ez az én választásom, mert megtiszteltetés volt vele élni” – mondta 2003-ban a The Daily Telegraph-nak. „Amikor valaki, aki ilyen híres volt és ennyi rajongást kapott, eltávozik, természetes, hogy jön egy visszacsapás, és ettől egy idő után az ember kicsit belefárad. Az én célom az volt, hogy helyre tegyem a dolgokat.”