Kuriózum6 tévhit azokról az emberekről, akik úgy döntenek nem vállalnak gyereket!

6 tévhit azokról az emberekről, akik úgy döntenek nem vállalnak gyereket!

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon és a Google Hírek-en!

A feleségem és én sokkal fiatalabban házasodtunk, mint a mai emberek többsége: én 21, ő 20 éves volt. Még egyetemre jártunk.

Most meg már a 20-as éveink végét tapossuk és még mindig nincs gyermekünk, ezért egyre többször szembesülünk azokkal a sztereotípiákkal, amik a gyerektelen párokat övezik. Sokan azt mondják, hogy feltehetőleg a közös életünk teljesen üres közös gyerek nélkül, míg mások a kettőnk szabadságát irigylik. Sokan önzőnek és egoistának tartanak bennünket, és még azt is a fejünkhöz vágták, hogy mindaddig nem is tapasztaljuk meg az élet igazi értelmét, amíg nem születik egy gyerekünk.

Sok pszichológus körbejárta már a gyermektelen párok jelensége körül lengedező sztereotípiák sokaságát, erre a legjobb példa Dr. Rachel Chrastil, a „How to be childless: A history and philosophy of life without children” c. könyv írója, aki könyörtelenül papírra vetette, hogy milyen kemény közvéleménnyel kell szembenézzenek azok a párok, akik úgy döntenek nem vállalnak gyereket.

1. Furcsák, szokatlanok

A gyerektelenség napjainkban egy furcsának titulált állapot. Chrastil szerint például az amerikai nők közel 15% tölti be úgy a 45-ik életévét, hogy nem szült gyermeket, és nem abból kifolyólag, mert biológiailag nem lehet gyermekük, hanem mert úgy döntöttek. Egyes országokban ez az arány még magasabb. Németországban, Svájcban minden negyedik nő dönt úgy, hogy nem vállal gyereket. Ezeknek fényében láthatjuk, hogy korántsem egy ritkának számító jelenségről beszélünk, de mégis furcsának gondolják az emberek.

2. Önzőek

A legtöbbünknek úgy tanítják, hogy a szülői lét egyenlő a lemondásokkal. De nem kell folyton más jólétéért aggódj azért, hogy jó szülő lehess. Szülővé válni döntés kérdése, és ha valaki amellett voksol, hogy ő márpedig nem akar szülő lenni, azt miért címkézzük fel önzőnek? Attól, hogy valaki „öntudatos” még válhat belőle „öntudatos szülő”, amely szerepben szintén saját magát is előtérbe fogja helyezni. Tulajdonképpen onnan ered ez az „önző”-nek titulálás, hogy a már gyerekes szülők tudják, hogy milyen nehéz feladat gyereket nevelni, és a sérelmeiket, fáradtságukat ily módon próbálják pszichológiailag enyhíteni, hogy a gyerekteleneket önzőknek nevezik.

3. Ez az irány csupán egyik terméke a modern feminista mozgalmaknak

A gyerektelenség abszolút nem egy új keletű dolog, Chrastil kitér arra is, hogy a történelem során a nők többször is dönthettek úgy, hogy nem akarnak gyereket. Főleg az 1500-as évek táján volt igen nagyon elterjedt, hogy a nők próbálták egészen a 20-as éveik végéig kitolni a házasság megkötését, sőt becslések szerint főleg a holland, brit és francia nők közel 15%-a nem is ment férjhez a történelemnek ezen szakaszában. Aztán a viktoriánus korszak hozta el az első kezdetleges fogamzásgátló módszerek elterjedését.

4. Az életük beteljesületlen

Nagyon sok ember úgy szocializálódik, hogy az a kép áll előtte, hogy gyermek és család nélkül nem teljes az élet. De ne feledjük, hogy nem vagyunk egyformák. Van, aki másban leli a boldogságát, és az nem feltétlen a gyermekei kacaja. Sőt, Chrastil több olyan példát is felhoz a könyvében, ahol kiderül, hogy adott esetben a gyerektelen párok sokkal elégedettebbek az életükkel, mint a családos párok.

5. Többször kell szembenézniük a magánnyal, de az anyagiak nem okoznak majd gondot

A gyerek egyfajta biztosíték arra, hogy idős korunkban is lesz, aki a gondunkat viselje majd, így joggal fordulhat meg a fejünkben, hogy mi fog történni azokkal az emberekkel, akik úgy döntenek, hogy nem vállalnak gyereket? Logikus, hogy akik nem szülnek, azoknak sokkal stabilabb anyagi helyzetük alakulhat ki, mivel több évet dolgoznak és a kiadásaik is kevesebbek. De tényleg a gyerek lenne az időskori magány ellenszere? Vegyük csak azt a példát, ha a csemete kiröppen a fészekből, és meg sem áll egy másik kontinensig, hogy ott telepedjen le és próbáljon szerencsét… tehát elgondolkodtató.

6. Nem járulnak hozzá a fajunk fenntartásához

Chrastil kiemeli, hogy mindenkinek joga van eldönteni hogyan alakuljon az élete, de hozzáteszi, hogy „hisz az emberiségben és a civilizáció folytatódásában.” Véleménye szerint a fajunk megmaradásáért sokkal többet kell tennünk a gyereknemzésnél. Sokkal nagyobb problémákat kell nekünk embereknek megoldanunk, változtatnunk kell az életszemléletünkön, meg kell tanulnunk szeretni és elfogadni egymást, mert csak így teremthetünk olyan környezetet, ami alkalmas arra, hogy gyerekekkel töltsük meg.

Legfrissebb

Hirdetés

Aktuális kedvencek

Ez is tetszeni fog

Kapcsolódó cikkek