Jim Rogers, akinél 55 éves korában diagnosztizálták a korai Alzheimer-kórt, beszámolt a tapasztalatairól, és felidézte az egyszerű, másodpercekig tartó tesztet, amely megerősítette, hogy valami nincs rendben.
Az Egyesült Királyságból származó, de ma már Ausztráliában élő férfi az Alzheimer-kórt nagyrészt olyan betegségnek tartotta, amely csak az idős embereket érinti. Bár a betegség valóban gyakoribb a 65 év felettieknél, a korai kezdetű Alzheimer-kór tünetei már 40, 50 éves korban is jelentkezhetnek.
Az ABC News Australian Story című műsorának adott interjújában Jim felidézte azokat az egyszerű dolgokat, amelyek a betegség első tüneteiként jelentkeztek – például nehézséget okozott neki, hogy lenémítsa a telefonját.
Kezdetben azt gondolta, hogy talán csak fáradt vagy stresszes, de hamarosan kiderült, hogy többről van szó.
Egy nap éppen a kardiológusánál volt, és vizsgálat közben folyton megszólalt a telefonja, ezért az orvos megkérte, hogy halkítsa le azt, de amikor látta, hogy ez nehezére esik, elküldte őt egy memóriaklinikára, ahová a férje, Tyler is elkísérte.

Ott különböző vizsgálatoknak és teszteknek vetették alá, és az egyik egyszerű vizsgálat megerősítette az aggodalmaikat.
„Az orvos megkért, hogy érintsd meg a bal arcomat a jobb kezeddel, te pedig az ellenkezőjét tetted. Én pedig elkezdtem sírni, mert tudtam, hogy valami nincs rendben” – idézte fel Tyler.
Jimet ezután beutalták egy neurológushoz, aki fiatalabb korban jelentkező Alzheimer-kórral diagnosztizálta. „Nem sokat tudtam az Alzheimer-kórról, csak azt hittem, hogy ez az idősek betegsége” – vallotta be a férfi.
Jim „brutálisnak” nevezte az állapotot, amire jelenleg nincs gyógymód, és nem tudni, milyen gyorsan romlik majd az állapota. Ugyanakkor igyekszik eloszlatni a demencia körül meglévő stigmákat, rámutatva, hogy a diagnózis nem jelenti azt, hogy valaki azonnal elveszíti a cselekvőképességét.
Ehelyett úgy döntött, a korai diagnózist „ajándéknak” tekinti, mert ez lehetővé tette számára, hogy időt szakítson olyan dolgokra, amelyeket egyébként talán elhalasztott volna.
„A demenciával is lehet jól élni, csak alkalmazkodni kell hozzá” – mondta.


