A gonoszság bizony létezik. Úgy gondolják, hogy minél intelligensebb egy ember, annál elferdültebbé válhat a viselkedése, ha személyes érdekeiről és arról van szó, hogy manipuláció révén ártson másoknak.
Akár a hírek közt olvasunk ilyen emberekről, akár áldozatul esünk nekik, mindenesetre mindig megfagy a vér az ereinkben, ha arra gondolunk, hogy valaki képes lehet ilyesmire.
Többen is tanulmányozták azokat a pszichológiai mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy másokat bántsanak. Többek között Albert Bandura és Gianluca Gini is hasonló tanulmányokat végeztek. Utóbbi 2016-ban készített egy tanulmányt, amely számos olyan mentális folyamat és stratégia leírását tartalmazta, amelyekkel az emberek képesek igazolni a saját viselkedésüket.
Ezek a következők:
1. Erkölcsi igazolás
Bármennyire hihetetlenül is hangzik, minden rosszindulatú szándék mögött áll valamilyen erkölcsi igazolás. Az agresszív viselkedés mögött mindig több áll egyszerű gyűlöletnél.
Vallási és erkölcsi okok vezérlik őket, a közösségben való tekintély megszerzésének szükségessége és esetleg az a vágy, például a mudzsáhidok esetében, hogy azzal, hogy életüket adják az ügyért, valamilyen jutalomra tegyenek szert saját köreikben.
A tanulmány azt is megjegyzi, hogy nem számít, hogy nevelkedtünk, egy adott ponton a legtöbb ember képes erőszakos cselekedetek elkövetésére, ha megfelelő erkölcsi igazolást talál rá.
2. A felelősség áthárítása
Egy másik mechanizmus, amely lehetővé teszi az embereknek, hogy másokat bántsanak, a felelősség áthárítása valaki másra. Például: „azért tettem, mert megparancsolták, mert megkértek rá, mert ezt várták tőlem.” Ezzel az érveléssel az illető megpróbálja valaki másra hárítani a saját felelősségét.
3. Dehumanizáció
Ez az egyik legfélelmetesebb mechanizmus. Ez azt jelenti, hogy egy személy azért követ el erőszakos cselekedetet egy másik személy ellen, mert egyszerűen nem tartja méltónak az alapvető tiszteletre. Ez a másik ember elemberietlenítése. Ebben az esetben a bántalmazó félnek szilárd meggyőződése, hogy joga van kárt okozni a másik embernek, mivel szerinte ennek a személynek nincs joga a létezéshez.
A második világháború és a holokauszt ennek a mechanizmusnak kiemelkedő példái.
4. A bűntudat kivetítése
„Azért tettem, mert megérdemelték. Csak azért tettem, mert provokáltak, és már nem tudtam tovább elviselni a viselkedésüket.” – Ezek a kifogások a leggyakoribb megnyilvánulásai ennek a mechanizmusnak, a bűntudat kivetítésének.
Dr. Francesco Torralba, a Barcelonai Egyetem professzora szerint a gonoszság gyakran valamire adott reakcióként jelentkezik. Vagyis más szavakkal, amikor valaki úgy érzi, hogy igazságtalanság érte, zaklatták, vagy megtámadták, elkezd védekezni.
Bár nehéz lehet megértenünk az ilyen emberek indítékait, minden gonosz cselekedet mögött van egy kiváltó ok.
5. A következmények elferdítése
Ezzel a technikával az emberek megpróbálják minimalizálni cselekedeteik hatását. Megpróbálnak mindent úgy eltorzítani, hogy mindaz, ami történt, valamiképpen igazolást nyerjen.
De eközben a bántalmazott fél továbbra is ugyanúgy érzi a támadás, vagy bántalmazás hatásait.
Összességében elmondhatjuk, hogy azok a mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy bántsanak másokat, összetett kognitív folyamatok eredményei. Ugyanakkor az is igaz, hogy sok esetben van egy mögöttes kóros komponens is, amely egy adott rendellenességből vagy negatív tapasztalatból fakad. De semmi sem igazolhatja mások bántalmazását.
A gonosz valóban létezik, és sok arca lehet. Fontos, hogy felismerjük minden formáját, és vigyázzunk, nehogy mi magunk is szörnyetegekké váljunk, ahogy arra Nietzsche is figyelmeztetett.
