Nem a körülmények alakítják az életünk, hanem a körülményekhez való hozzáállásunk. Az életünk olyan lesz, amilyen a gondolkodásunk!
Sokszor annyira el vagyunk veszve a gondolatok sokaságában, hogy észre sem vesszük, hogy félelmeinket, szorongásainkat mi magunk alakítjuk és fokozzuk tovább. Ugyanannyi energiába kerül a jó, mint a rossz dolgokra összpontosítani.
Érdemes lenne kipróbálni egy nap mindennek csak a jó oldalát látni. Ha ez még nem is megy így elsőre, mindenképp iktasd ki az életedből az alábbi toxikus gondolatokat.
1. ”Úgy gondolom, a jövő sem lesz jobb, mint a jelen”
Amikor a dolgaink nem mennek valami jól, hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy ez már sosem változik meg, a jövőben is ugyanilyen rossz lesz minden. Ne süllyedjünk bele ebbe az állapotba, ne tápláljuk tovább a rosszat, hiszen a jövőnk egészen pontosan olyan lesz, mint amilyenné a jelenben alakítjuk. Ne éljük bele magunk egy olyan elképzelt rossz világba, ami még be sem következett.
2. ”Úgy gondolom, túl késő változtatni”
Az élet nem egy egyenesen futó útvonal, nem létezik olyan, hogy tökéletesen jó vagy rossz. Minden nap más, mindenki élete egyszer fent-egyszer lent, és minden reggel megkapjuk a lehetőséget arra, hogy változtassunk az életünkön.
Néha a körülöttünk lévő negativizmus, kilátástalanság elegendő ahhoz, hogy mi magunk is teljesen elveszítsük a reményt. Az élet egy hullámvölgy, szép és kevésbé szép események sorozata. Megváltoztathatunk mindent, csak akarnunk kell.
3. ”Úgy gondolom, hogy a magány betegség”
A magányosságban a legnagyobb probléma az, hogy ha nem tudjuk elfogadni saját magunkat, akkor hiába várjuk, hogy párunk szeressen és elfogadjon. Éppen ezért rettegünk, és tekintünk betegségként a magányra, mert nem tudjuk egyedül jól érezni magunk az életben.
Ha egy kicsit más szemszögből nézzük a dolgokat, rájövünk, hogy az egyedüllét egy csodálatos lehetőség arra, hogy felfedezzük igazi énünket, és jobb kapcsolatot alakítsunk ki önmagunkkal.
4. ”Nem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy mit gondolnak rólam”
Ha állandóan azzal törődünk, hogy mit gondolnak mások, soha nem fogunk tudni egy felszabadult életet élni. Az, hogy mások mit gondolnak, valójában azzal egyenlő, hogy mi mit gondolunk saját magunkról. Mert hát nem látunk bele mások gondolataiba, csak kivetítünk magunkra egy negatív képet. Nem szabad azzal foglalkoznunk, hogy mit gondolnak, vagy mondanak mások, inkább dolgozzunk egy pozitív énkép kialakításán.
