Rendkívül fontos, hogy a szülő-gyerek viszony már egész kiskortól kezdve a kölcsönös bizalmon, tiszteleten és természetesen a szereteten alapuljon. Ha ez létrejön, akkor a kamaszkor is sokkal könnyebben, kevesebb járulékos “áldozatokkal” fog véget érni.
A háromperces aranyszabály
Nataliya Sirotich pszichológus szerint nagyon fontos, hogy a 2-3-4-5 éves gyerekekkel a szülők erős bizalmi kapcsolatot alakítsanak ki. A pszichológus szerint minden nap, három percen keresztül, a kicsit ölelgetni, babusgatni, szeretgetni kell, megkérdezve tőle, hogy mit csinált, hol járt, mi történt vele.
Érdemes ezt a módszert az óvodánál történő találkozáskor alkalmazni, de a munkából való hazatéréskor is három perc szeretetet, figyelmet érdemes a gyerekre fordítani.
A szakember szerint erre a pár perces rituáléra a gyerek akár élete végéig emlékezni fog, ezáltal megalapozva a kölcsönös bizalom alapját. Ha nem alakul ki és válik rendszeressé ez a szabály, akkor a szülő-gyerek közötti bizalmi kapcsolat felszínesebb, gyengébb lesz, így a gyerek nem minden esetben fogja az édesanyja, édesapja segítségét kérni, még akkor sem, hogy ő is tisztábban van azzal, hogy nagy bajban van.
A három perces aranyszabály arra az esetre vonatkozik leginkább, amikor a szülő és a gyerek találkozik. Ekkor kell kifejezni a gyerek iránt érzett örömet, szeretetet, és érdeklődve meg kell kérdezni tőle, hogy mit érez, meséljen arról, amiről szeretne.
Az is fontos, hogy a szülő valóban odafigyeljen a gyerekére, annak beszédére, mondandójára, mert a kicsik gyorsan észreveszik, ha valaki nem figyel rájuk, és máris elindul a bizalmi index romlása. Érdemes néha később visszakérdezni, hogy a gyerek mondja el részletesebben a történetét, ezáltal erősítve benne azt, hogy apa, vagy anya valóban kíváncsi rá.
A hosszú és bonyolult beszélgetések kerülendők, mert a gyerekekkel egyszerűen és világosan érdemes beszélni.
