Gabe Poirot 20 éves volt, amikor egy súlyos gördeszkabaleset után traumás agysérülést szenvedett és 18 napig kómában feküdt. A fiatal férfi később azt állította, hogy ez idő alatt testen kívüli élményt élt át, találkozott Jézussal, és olyan üzenetet kapott, amelyet szerinte tovább kell adnia másoknak.
A baleset idején körülbelül 48 km/órás sebességgel gördeszkázott, amikor elesett. Nem viselt sisakot, koponyatörést szenvedett, sérülései pedig életveszélyesek voltak. Gabe Poirot később a The Lila Rose Show-ban és a Fox News műsorában is részletesen beszélt arról, mire emlékszik abból az időből, amikor eszméletlen volt.
„A saját testem felett voltam”
Elmondása szerint az első emléke az volt, hogy kívülről látta saját testét.
„Elég vad volt, mert a saját testem felett voltam. Ránéztem, és azt mondtam: »Hű, ez én vagyok, de ez nem én vagyok, mert most már élek.« Csak a testem volt. Úgy értem, ennyi volt.”
Poirot azt mondta, ezután úgy érezte, mintha valami magával ragadná, és egy számára teljesen más valóságba kerülne.
„Aztán felszívott valami, de nem csak egy helyre, a mennyország, ahová tartottam, nem csak egy célállomás volt. A mennyország egy személy.”
Korábbi interjúiban Jézus megjelenéséről is beszélt. Állítása szerint 173–180 centiméter magasnak látta, sötétebb bőrtónussal, enyhén hullámos hajjal, és körülbelül 33 évesnek tűnt.
Ezt a négy szót hallotta újra és újra
Poirot szerint kómája alatt mindenütt Jézus jelenlétét érzékelte, és a körülötte lévő táj is ugyanazt az üzenetet közvetítette.
„A hegyek és a fák” – mesélte. „Ahogy a szél a leveleket mozgatja, azok ide-oda fújnak, és van egy érdekes hangjuk, amelyek azt susogják, »Méltó a bárány«.”
Azt mondta, ugyanezt hallotta a víz hangjában is: „Akkor az élet hullámai és folyói ugyanazt a hangot adják ki majd, és visszhangozzák: ’Méltó a bárány’.”
A „Méltó a bárány” kifejezés a Biblia Jelenések könyvében is szerepel, az 5:12-es versben.
Azt állítja, Jézus üzenettel küldte vissza
Gabe Poirot szerint az élmény végén Jézus arra kérte, hogy térjen vissza, és adjon át egy üzenetet az embereknek.
„Mondd el az embereknek, hogy ki vagyok valójában” – idézte fel a mondatot, majd hozzátette, hogy családjának azt is el kellett mondania: „hamarosan visszatér”.
Poirot úgy emlékszik, hogy visszatérésében fontos szerepet játszott egy közeli családi barát, Ginger, aki a kórházi ágya mellett imádkozott érte.
„Ránéztem, és azt mondtam: Gabe, ismered a hangomat. Tudod, amikor imádkozom, tudom, hogy hallasz engem” – idézte fel később Ginger. „Tudom, hogy eszméletlen vagy, de tudom, hogy te is tudod, hogy itt vagyok. Imádkozni fogok, hogy felébredj. Fel kell ébredned. Nem maradhatsz ebben a kómában.”
Gabe szerint ezeket az imákat vizuálisan is érzékelte.
„Szó szerint láttam ezeket a hidakat formálódni, és valóban, a hidak összegyűltek. Aztán Jézus egyesült velük, és azok egyre nagyobbak lettek. Egyre nagyobbak és nagyobbak” – fogalmazott.
Majd így folytatta: „Láttam, ahogy Ginger imádkozik a testemért. Láttam a szüleimet, a családomat és a barátaimat, és láttam, hogy ezek az imák egyenesen Krisztus szívébe hatolnak – ezek az imák tették lehetővé valójában, hogy visszajöttem.”
