Újabb tudós érvelt amellett, hogy a halál nem létezik

A halál nem létezik – állítja Robert Lanza, az Advanced Cell Technology kutatója, aki kijelentését a kvantumfizika útján igyekezett bebizonyítani.

robert-lanza

A kutató szerint, amikor a test „elemei” lemerülnek, még 20 watt „információs energia” marad. A kvantumfizika eredményein alapuló elmélet az egyetlen univerzum helyett „multiverzumról”, párhuzamos világokról beszél, alapja a biocentrizmus, amelyről korábban a Filantropikum.com-on is írtunk. E szerint végtelen számú univerzum létezik, és minden, ami megtörténhet meg is történik ezekben. Ami viszont nem történhet meg, az csak a halál. Mivel ezek az univerzumok egymással párhuzamosan léteznek, lényegtelen, hogy mi történik egyikben, a történet a másikban folytatódik.

Ha egy test elpusztul az egyik univerzumban, akkor a 20 wattos energetikai magja, ami az agyat számítógépként működtette, nem semmisül meg a testtel. A fizika jó ideje bebizonyította, hogy az energia nem vész el, csak átalakul, ez alapján pedig az információs energiakútja egy másik univerzumban landol.

A kvantummechanika egyik fontos kísérlete a kétrés-kísérlet, amely a fény kvantumjaival, a fotonokkal foglalkozik. A kísérlethez szükség van egy átlátszatlan lemezre, amelyen két keskeny, párhuzamos rés húzódik, egy ernyőre és egy monokromatikus (egyféle hullámhosszú fényt sugárzó) fényforrásra. A lemez egyik oldalára elhelyezzük a fényforrást, a túlsó oldalára pedig az ernyőt. A kibocsátott fény nagy része a lemeznek ütközik, kisebb része azonban áthalad a réseken és szétszóródva az ernyőnek csapódik, jellegzetes képet alkotva azon: sötét és világos sávokat látunk megjelenni. Azonban ha csak az egyik rést hagyjuk nyitva, az ernyőn a fotonok szétszóródva össze-vissza képet alakítanak ki. Az ernyő mindegyik pontja mindkét résből kap hullámokat, azonban a hullámok útja a fényforrástól a réseken át az ernyőig nem lesz azonos hosszúságú, így a hullámok nem lesznek azonos fázisban. A hullámok természetéből fakadó interferencia hatására egyes helyeken erősítik, máshol kioltják egymást.

A kísérlet másik figyelemre méltó eredményét akkor láthatjuk, ha elérjük, hogy a fényforrás egyszerre csak egy fotont bocsásson ki. Ha csak egy rést nyitunk ki, nem kapunk sávokat, csupán összefüggő képet az ernyő mentén. Amikor két résen át egyenként indítjuk a fotonokat, arra számíthatnánk, hogy vagy az egyik, vagy a másik résen haladnak át és nincs társuk, ami kiolthatná őket, tehát úgy kellene viselkedniük, mintha csak egy rés lenne: egyenletes eloszlást várnánk az ernyőn. A valóságban azonban akkor is megjelennek a sávok az ernyőn, ha egyenként küldjük át a résen a fényrészecskéket. A kvantummechanika szerint tehát egy-egy foton ki tudja oltani magát. Valahogy úgy halad át az egyik résen, hogy “tudja” közben, mi a helyzet a másik oldalon. A fizikusok már kimondják: a fényrészecske, bármennyire hihetetlen, egyszerre mindkét résen keresztülmegy. Ahogy átért a két résen, két külön hullámként viselkedik.

Továbbá a kvantumfizika úgynevezett koppenhágai modellje azt állítja, hogy egy részecske viselkedését befolyásolja a megfigyelő és a kísérlet. Azaz a részecske reakciója a megfigyelő személyétől és a kísérlet milyenségétől függ. Senki sem tudhatja hogy a részecske miként viselkedik, amikor épp nem egy kísérlet alanya, de valószínűsítik, hogy ilyenkor egy hullámfüggvényt képez, amely tartalmazza lehetséges összes reakcióinak összes variációját. Abban a pillanatban ahogy megfigyelés tárgyává teszik, a függvény részecskévé válik, mely rendelkezik egy hozzá hasonló összetett párral is és ezzel kapcsolódva hozza létre a mi valóságunkban mérhető megjelenését és viselkedését. A jelenség a ”hagyományos fizikában’ egyszerűen nem is létezik ill. annak teljesen ellentmond.

A biocentrizmus szerint így a tér és az idő az emberi elme számára nem egyebek, mint eszköz, a „20 wattos akkumulátor” pedig ezeket úgy rendezi, hogy az érkező információk elérhetők legyenek. Az elmének szüksége van térre és időre, de a „20 wattos akkumulátor” működése ezektől független. Bármi is történik az emberi testtel, az „akkumulátor” az, ami megtapasztalja az átmenetet egy másik univerzumba. Így fordulhat elő, hogy az egyik univerzumban a test meghal, de párhuzamosan egy másik univerzumban tovább élhet. Egyes vélekedések szerint a jövőben az is előfordulhat, hogy párhuzamos énjeink találkoznak. Az is elképzelhető az egyes ének alig különböznek egymástól, míg mások története teljesen más fordulatot vett, így fel sem ismernék egymást.

 Einstein-Rosen-híd

Einstein-Rosen-híd

Robert Lanza szerint, amit most felfedeztek a tudósok az nem egyéb, mint az antik népek mindegyikénél megtalálható Élet, amely összeköti az eget és a földet. Ezt a fizika az Einstein-Rosen-hídnak, vagy ismertebb nevén féregjáratnak nevezi. A „20 wattos akkumulátor” ezt használja az univerzumok közötti energiainformáció cserére. A féregjárat (vagy féreglyuk) vékony, csőszerű képződmény, ami az Univerzum (vagy más univerzumok) két távoli, görbületmentes területét köti össze.

Az élet fája

Az élet fája

A féreglyukról szóló elmélet a Világegyetem kialakulásának elméleteiből született, közvetlen következménye annak a feltevésnek, hogy a tér pontjai kaotikusan összekötött állapotban vannak vagy lehetnek. Albert Einstein és Nathan Rosen már 1935-ben bebizonyították az egyirányú féreglyukak, a téridő hídjainak lehetőségét. A jelenség neve azóta is Einstein-Rosen híd. Ezeknek kialakulása a fekete lyukakhoz kapcsolódik. A fekete lyuk szingularitása úgy viselkedik, mint egy féreglyuk egyik oldala, ezenkívül instabil, és gyorsan pontszerű szingularitássá válik.

Az 1960-as években John Archibald Wheeler és Robert Fuller számításai szerint a féreglyuk olyan gyorsan omlik össze, hogy azon még a fénysugár sem hatolhatna át. Az elmélet szerint a világegyetemünk egy fekete lyuk közepén található, amelyik egy másik fekete lyuk közepén található, és így tovább. Feltevődik a kérdés, ki az a megfigyelő, aki eldönti, hogy melyik időpillanatban vált univerzumot a „20 wattos akkumulátor”, hogy más tapasztalatokban is része legyen? Sokak szerint a megfigyelő nem más, mint maga az Isten. Ahogy az imádság is mondja: „Mi atyánk, ki vagy a mennyekben (…) legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is”

Ha érdekelnek további cikkeink, iratkozz fel hírlevelünkre! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy az Instagrammon.


Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot is.





Facebook hozzászólások:

18 thoughts on “Újabb tudós érvelt amellett, hogy a halál nem létezik

  1. DB

    Ennél nagyobb halandzsát ritkán olvas az ember. Akár egy olcsó scifi. Sok, helytelenül használt szakkifelyezés halomra hányva.

    Válasz
  2. Dr Hajdú-Moharos Józsefné

    A HALÁL definíciója, amikor a test nem működik tovább. (szív, agy stb leáll). EZ A HALÁL. Akár tetszik, akár nem. Hogy azután milyen univerzumokba mi és hová megy, az egy kutatásra, bizonyításra váró téma. De az már csak a HALÁL után van 🙂 Ne próbáljuk a szavak jelentését megváltoztatni. Amióta az emberiség különböző nyelveken beszél, mindenütt így navezik, azt az állapotot, amikor a test kihűl és többé nem kel életre.

    Válasz
  3. Csikós Ferenc

    A cikkel ,a szép mesével minden rendben van csak a végén a koholmány vagyis az isten mar nem hiányzott!
    Csikós

    Válasz
  4. Humpricz Tivadar Dr.

    A mai napig senki nem tudta megtalálni a pi utolsó számjegyét vagy a Mandelbrot-féle Fractal ábrák mélyét. Fogadjuk el, hogy a világegyetem végét sem találjuk meg soha, sem pedig az azt létrehozó erőt. Sem pedig az azt létrehozó erőt. Sem pedig az azt létrehozó erőt, etc.. Kár ezen vitatkozni. Egy tudós sem tudja bebizonyítani Isten nem létezését, és egy vallásos ember sem fogja bebizonyítani annak létét. El kell fogadni, hogy baktériumok vagyunk egy petri-csészében, ami egy dobozban van, ami fiókban van, ami egy szobába van, ami egy házban van, stb… Lásd pi utolsó számjegye. Vagy, el kell fogadni Az Isten által eredendően titokzatosra, “kifürkészhetetlenségre” tervezett és teremtett világát. A kettő tök ugyanaz. Azonban nem csak az a 20 wattnyi energia marad meg. Anyag nem vész el, csak átalakul. És egy napon mind összeállunk ugyanazzá az egységnyi masszává, amiből minden valaha élt és még születendő élőlény és legyártott autógumi volt, van, lesz.

    Válasz
    • Klmarti

      Neked nagyon ajánlom a visszaavalosaghoz.hu weboldalt, továbbá a Gondolkodás forradalma c. előadássorozatot, (ha beírod a Google-ba akkor könnyen rátalálsz). Szenzációs ismeretekre lehet rálelni. Az egészet csak azért írom neked, mert fantasztikusan szimpatikus az írásod, de itt megtalálhatod Isten létezésének bizonyítását. Történelmi, Jogi, filozófiai módon. Ha hiszel benne, ha nem feltétlenül érdemes meghallgatnod ezeket, mert szenzációs előadások. Szeretettel ajánlom figyelmedbe, persze szívesen ajánlanám mindenkinek, aki válaszokat keres a kérdéseire.

      Válasz
  5. barna

    Ez van, amikor laikusok, és, más tudományágban dolgozó, a témában nem igazán elmélyült személyek, hirtelen fizikusok, és kozmológusok lesznek, és össze vissza keverik a valós tudományos ismereteket a folklórral. A még be nem bizonyított, elméleti fizikai modellek sokaságait, a valós, mérhető, bizonyított megismételt mérésű eredményekkel. Mikor kijelentenek, és tényként kezelnek, cikkeznek, a jelenlegi tudásunkkal még csupán hipotézisek sokaságaiként definiált, az egyik legnehezebben kutatható, mérhető tudományágról. Ahol az eredmények és azok bizonyítottan bejelenthetőségét 30 években mérik…..Mikor vak vezet világtalant……szomorú…

    Válasz
  6. olgy9

    Majd ha valaki visszajott es mesel mi van oda at Akkor hiszek!!(persze nem a sok klinikai halott aki lattak a fenyt)

    Válasz
    • 28madeira

      Tudnám ajánlani olvasásra Eben Alexander – korábban elvakult materialista idegsebész – könyveit: “A mennyország létezik” és a “A mennyország felfedezése” címmel! (Még egészen frissek!)

      Válasz
  7. Vízvezeték szerelő

    Röviden: létezik a reinkarnáció. Ahogyan az ember az informatika fejlődésével egyre közelebb kerül ahhoz, hogy ő maga is virtuális univerzumokat hozzon létre (virtuális érző lényekkel) egyre több lehetőség nyílik a fantáziálásra. Létrehozhatnánk olyan multiverzumokat, amelyek fraktál szerkezetűek. Erről egyből felvetődhet az a gondolat, hogy lehet hogy a mi multiverzumunk is ilyen. Pl: a neutronban-protonban található 3db kvark mindegyike lehetne egy-egy a miénkhez hasonló univerzum (multiverzum). Ameddig nem láttunk kvarkot, bármilyen fantazmagória lehetősége fennáll. A fenti cikk elmélete szerint, minden lehetséges esemény lejátszódik az univerzumokban. Ehhez pedig minimum végtelen univerzumra van szükség talán még annál is többre, nem alef0(megszámlálható végtelen), hanem alef1(continium végtelen), alef2,.. számosságúra. Az általam leírt fraktál multiverzumnak megfelelően elég sok eleme lenne ehhez. Az egy jó kérdés, hogy az összes létező esemény mekkora számosságú halmaz lehet ha egyáltalán létezik ilyen. (az összes halmazok halmaza pl. nem létezik, ellentmondásra vezet, ha feltesszük). Egy ilyen világ léte annyira valószínütlennek tűnik, hogy ha valóban ilyen akkor ez csak egy szuper-számítógéppel szimulált világ lehet. És akkor meg van a 220V konnektor is, amiből a 20W táplálkozik.

    Válasz
    • Jeromos

      “Röviden: létezik a reinkarnáció.”

      nem mondod!

      “Ehhez pedig minimum végtelen univerzumra van szükség talán még annál is többre”

      mennyire? végtelen meg egyre? két végtelenre?

      Válasz
  8. Tshubi

    A “20 watt” nem energia, hanem pillanatnyi teljesítmény (P[watt]). Ebből akkor lesz energia/munka (W[j]), ha tart egy ideig: W=P*t. Ha még ez sem tiszta, nem tudom miről megy itt a vita 🙂

    Válasz
  9. baba

    Örüljetek már hogy nem halunk meg! mit számítgat itt a villanyszerelő a patikus a nagy okos sok hülye!

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Top