Húsragasztó enzim: az élelmiszeripar piszkos titka

A húsragasztó enzim egy sertésszívből, vagy vérplazmából előállított por, ami oldhatatlan kötéseket hoz létre a fehérjék között. Ha a húsok felszínét megszórjuk ezzel a porral, vagy annak oldatával, akkor a húsdarabok könnyedén egymáshoz illeszthetők. Ha sok húscafatot illesztünk így egymáshoz, akkor néhány óra alatt a természetes hússzeletre megtévesztésig hasonló eredményt kapunk. Sok hentesbolt is él ezzel a módszerrel, ami kimeríti a fogyasztó megtévesztésének fogalmát, hisz ha úgy csomagolják, akkor azt a látszatot kelti, hogy magasabb minőségű hússal van dolgunk, holott maradékról beszélünk.

osszeragasztott-hus

A húsragasztó enzim kapcsán számos információ látott napvilágot. Van, aki szerint nagyon káros az egészségre, a másik szerint teljesen normális a használata. A vita végére az Európai Bizottság tett pontot 2013-ban, amikor kimondta: egészségre nem ártalmas, ezért használható az az enzim, amelyet a húsnyesedék összeragasztásához használnak.

A fogyasztóvédők annyit értek el az ügyben, hogy az éttermekben és húsboltokban fel kell tüntetni az étlapon és a csomagoláson, ha a húskészítmények esetében ezt az enzimet használták. A thrombin nevű enzimmel, ha összekeverik a húsnyesedéket, azok egy órán belül összeállnak, ami kiklopfolva óriási szelet húst eredményez. Ha valaki szakszerűen használja az enzimet, még a legtapasztaltabb henteseket is megtévesztheti az eredmény.

A szakemberek szerint az enzim az egészségre ugyan nem ártalmas, de etikai-erkölcsi kérdéseket felvet, ha a fogyasztó nincs tisztában azzal, amit fogyaszt, így abban a tévedésben lehet, hogy igazi rántott hús került a tányérjára. Vallási szempontból például az így előállított hús nem számít kósernek. Az is aggályokat vethet fel, hogy mivel a húsok eleve nem sterilek, mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek az egy óra után, a ragasztási folyamat alacsony hőmérséklete miatt szaporodni kezdenek. Ha több baktérium van a húsban, akkor még több ideig kell főzni azt, hogy a mikroorganizmusok elpusztuljanak, és fogyaszthatóvá váljon a hús.

Az ilyen húsok készítésével foglalkozók számára az enzim egészségügyi kockázatot is jelent, mivel az enzimek fehérjék, azaz potenciális inhalációs allergénnek. Az élelmiszeripar számára ugyanakkor megéri ilyen húsokat “gyártani”, hisz olcsó alapanyagból látszólag értékesebb húst tudnak előállítani. Fontos tudni, hogy ha ilyen húst vásárolunk, akkor annak megfőzése, párolása, sütése jóval időigényesebb feladat, mint a természetes húsoké. Az élelmiszeripar ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a nyesedékek teljes mértékben megfelelnek a higiéniai előírásoknak, ezért nem beszélhetünk bakteriális szennyeződésről.

A NutritionFacts.org szerint az Egyesült Államokban gyakori a Coli baktérium ezekben a húsokban, ami a gyakori bélrendszeri fertőzések és autoimmun betegségek kiváltója is lehet.

Ha érdekelnek további cikkeink, iratkozz fel hírlevelünkre! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy az Instagrammon.


Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot is.





Facebook hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Top