Egy férfi bemegy az étterembe egy struccal. Leülnek az asztal mellé, majd mikor kijön a pincérlány, rendelnek.
– Egy hamburgert, egy adag sült krumplival, legyen szíves – mondta a férfi.
– Én is ugyanazt kérek – szólt a strucc.
Mikor végeznek, kérik a számlát, a férfi fizet. 2500 forint lesz, csak belenyúl a tárcájába, és anélkül, hogy megszámolná, előveszi a pontos összeget.
Ez másnap, és harmadnap is így zajlik, majd a negyedik napon valami mást akar fogyasztani a férfi.
– A szokásosat? – kérdi a pincérlány?
– Nem, ma valami másra vágyom. Sültet kérek, steak krumplival, salátával – mondta a férfi.
A strucc most is vele volt, és bólintott, hogy ő is ugyanazt kér.
Mikor megették a sok finomságot, a pincérlány hozta a számlát, ami most több volt. De ugyanaz a forgatókönyv zajlott le: a férfi meg sem nézte mennyit vesz elő a tárcájából, fix annyit adott, amennyit kellett.
A pincérlány nagyon kíváncsi lett, és megkérdezte, hogy hogyan csinálja.
A férfi mosolyogva felvilágosította: Egyszer a padláson találtam egy nagyon régi lámpást, amit megdörzsöltem, és előbújt egy dzsinn. Közölte velem, hogy nagy szerencse ért engem, mert mivel kiszabadítottam, teljesíti két kívánságomat. Az első kívánságom az volt, hogy mikor fizetni akarok, pont annyi pénz legyen a tárcámban, amennyibe kerül az a bizonyos dolog, szolgáltatás.
– Ez zseniális! – mondta a pincérlány. – De meg kell kérdeznem, hogy mi van a struccal?
– Na, ez az! A második kívánságom az volt, hogy varázsoljon mellém egy olyan csinos pipit, akinek hosszú lábai vannak, formás idomai és mindig egyetért velem.
Erre mondják, hogy: “Vigyázz, mit kívánsz, mert valóra válik!”
