A Dél-Amerikában őshonos csirimojót tartják a világ egyik legegészségesebb gyümölcsének. Az örökzöld, sűrű lombozatú, 5–9 méter magasra megnövő, egyenes törzsű fa termését már az ősi inka civilizáció is nagyra tartotta.
A csirimojó az Andok hegységben terem, 1500 méter magasságban, Perutól Kolumbiáig, de ma már Izraelben, Chilében, Kaliforniában, Spanyolországban, Brazíliában és Mexikóban is beérik.
Tüskés, zöldes-sárgás színű bőre van, amely egy húsos, fehér gyümölcsbelsőséget borít. Átlagosan 10–12 magot tartalmaz, ezek azonban nem ehetőek, mivel méreganyagot tartalmaznak.
A csirimojó egy tápanyagokban hihetetlenül gazdag gyümölcs, még szénhidrátot is tartalmaz, és nem hiányozhat belőle a C-, B1-, B2- vitamin sem, valamint olyan ásványi anyagok, mint a kalcium, a vas és a foszfor. Az egzotikus gyümölcs segít, hogy a húgyhólyagot és a veséket érintő gyulladások megszűnjenek.
Fogyasztás előtt a csirimojót kettőbe kell vágni, és a húsát ki kell kanalazni, de vigyázzunk, hogy a magokat ne nyeljük le, mivel mérgezést okoznak. A banánhoz, kókuszhoz, papayához és ananászhoz hasonló ízvilága van. Aki nem kedveli az erősnek nevezhető ízét, enyhítheti citromlével, és azzal együtt fogyassza.
A gyümölcsöt nem szabad a hűtőben tárolni, frissen kell megenni, és azonnal, ugyanis nem bírja a 14 Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékletet. Saláták és főételek mellé is felszolgálhatjuk a csirimojót, nagyon különleges fogást készíthetünk belőle.
Akárcsak az avokádó és a kivi, az érett csiromojó is az ujjak nyomására meglágyul, ezért még keményen szüretelik le, hiszen idővel, ha nap éri, beérik.
