„Van egy téglám Kenyában” a Genézius társaság egyik projektje, amely egy kenyai kis falucska támogatását tűzte ki célul, karöltve a kenyai Sargy Community Development Group. helyi szervezettel, amely árva, félárva, és szegény gyermekek számára fenntartott iskolát működtet.
A történet 2o1o-ben kezdődött, Halmen Balázzsal, aki földrajz szakos egyetemista Kolozsváron.
Balázs, egyedül, önerőből és önkéntesen nekivágott a nagyvilágnak és 4 hónapot töltött Rusinga szigetén. Mára a segítő szándékból és az álomból valóság lett. A Genézis Társaság keretén belül elindult egy Örökbefogadási program. Segítő szándékú erdélyi emberek a gyerekeket örökbefogadva anyagilag támogatják őket.
Idő közben épülőben van a Sargy Iskola új tégla épülete és a kis falunak focicsapata is lett.
Van mindenki életében egy olyan pont, amikor változtatni szeretne valamit, vannak olyan pillanatok, amikor megszületik és megérik az emberben egy gondolat, hogy valami újat csináljon.
Balázs, melyik volt az pillanat amikor, elhatároztad, hogy belefogsz ebbe a projektbe.
“Régóta megfogalmazódott a gondolat, hogy elmennék egy harmadik világbeli országba, megtapasztalni, hogyan élnek ott az emberek. Az első egyetemi év után, a vizsgaidőszak közepén azt mondtam magamnak, elegem van, hogy csak elméletből tanulunk ezekről a dolgokról….”
“…Az interneten bukkantam rá egy helyi, egy alig működő Kenyai helyi szervezetre, amely segítséget, önkénteseket keresett egy Iskolába. Még addig egyetlen támogatójuk sem volt. Felvettem velük a kapcsolatot. Teljesen vakon vágtam bele, 2-3 levelet váltottam velük indulás előtt. Első önkéntesként érkeztem a szigetre. Nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogy egy falusi közösség kezdeményez valamit, hogy változtassanak. Ez nagyon izgalmas volt számomra.”
Alapvetően kalandvágyó ember vagy?
„Kisebb koromban is sokat gondolkodtam ezen: utazni, járni a világot. Alapvetően bennem van a nyitottság az újra, a kalandra.”
Amikor megérkeztél mi volt a legmegdöbbentőbb dolog, amivel szembesülnöd kellett?
“Nem mondom hogy sokkhatás ért, mert utána néztem a körülményeknek. Talán mégis az, hogy startból belecsöppentem egy családba, egy teljesen más kultúra családjába.
Az igazgató családjával laktam együtt. Négy hónapon keresztül én is részese lettem annak. A családnak meg volt szinte minden helyi jellegzetessége, a sárkunyhótól kezdve a poligámiáig, és 7 gyerek. Eleinte ez volt a legmegdöbbentőbb …”
”… Másrészt, megtapasztalni az ottani oktatást. Teljesen másképp működik. Egy terembe párhuzamosan három osztálynak folyik az oktatása. A gyerekek másképp viszonyulnak a tanárokhoz, illetve a tanárok a gyerekekhez…”
Bizonyára voltak nehéz pillanatok is. Ilyenkor mik azok az erőforrások, amelyekből táplálkozol?
“…Többszőr volt nyilván olyan, hogy egyedül éreztem magam. Az egész faluban egyedül voltam fehér ember. Több olyan alkalom volt, amikor szükségét éreztem, hogy más emberrel is beszélgethessek.
Egy ilyen erőforrás, hogy a szüleim, barátaim felhívtak engem. Isten is egy ilyen forrás volt számomra. Hiszek Istenben és ez is erőt adott. A sziget is nagyon vallásos 8o % keresztény és a szigeten is minden vasárnap eljártam templomba. Jó volt megtapasztalni egy helyi vallási közösséget. Az öregekkel együtt az ima és ének is lelkesedést tudott adni.
Gyerekek voltak azonban a legerősebb forrás. Azt tapasztaltam meg, hogy ott a gyerekek a legőszintébbek és legnyitottabbak, ők tudták a legjobban kifejezni, hogy mennyire hálásak. Egyszerűen csak azért is, ha időt szántál rájuk. Velük fociztam, origamikat tűrőgettünk. Ki tudják fejezni a szeretetüket. A gyerekekben nincs meg az érdek ismeretség és nem csak egy anyagi lehetőséget láttak bennem. A felnőttek alapvetően a fehér emberben az látják, hogy gazdag. Gyakran el kellett magyaráznom, hogy én is csak egyetemista vagyok és vannak pénzügyi nehézségeim.”
Balázs megneveznél egy pár olyan intenzív érzést, amit megéltél Kenyában?
„Az egyik a gyerekekhez kapcsolódik, amint az előbb is említettem. Ez a hála érzése és a lelkesedés.
A másik az iskolaigazgató családjához kötődik. Négy hónap alatt nagyon megszerettem és most, hogy itthon vagyok, vágyok vissza.”
Ha jól értem a szeretet érzése áthidal kontinenseket, kultúrákat. Meg lehet teremteni a szeretet függetlenül attól, hogy, nem egy kultúrához tartozunk, nem egy nyelvet beszélünk, nem egy kontinensen élünk.
“Egyértelmű, ezt, az is bizonyítja, hogy az öregek, akik a faluban laktak és nem beszéltek angolul, behívtak teázni, és csak alapvető kommunikáció volt, mégis megkedveltük egymást és érződött hogy fontos vagyok számukra és Ők is fontosak nekem. „
„…. A harmadik a siker élmény volt, hogy elkezdtünk valamit és működött. Kimentem, elkezdtem írni a blogot és itthon is törődtek velünk. Lassan elkezdtek itthon is gyűjteni adományokat és kiküldték, amelyből sok jó dolgot tudtunk csinálni. Ez erőt adott ahhoz, hogy kell folytatni. Ennek kézzel fogható jele egy önkéntes ház, amelyet sikerült megépíteni. Ez a ház nekem csoda számba megy.
Eleinte csak egy kis házat képzeltünk oda, de ahogy jöttek a támogatások, sikerült egy nagy 3 szobás házat felépíteni, ami azt jelenti, hogy a jövőben majd jöhet több önkéntes és el lehet ott Őket szállásolni.”
Említetted a csodát. Te milyen csodákban hiszel?
“…Én valahogy úgy hiszek a csodákban, hogy én is hozzá kell járuljak. Érzem, hogy történnek a dolgok és van VALAMI a háttérben, de azt is érzem, hogy oda kell tenni azt, ami benned van, hogy te is részesévé válj ennek a csodának.”
Ami a jövőt illeti, ha kifognád a három kívánságot teljesítő aranyhalat mit kérnél tőle?
“Igazán, egy nagy kívánságba tömöríteném. Ha tényleg adódna egy ilyen lehetőség, talán az volna, hogy amint befejeztem az egyetemet, kialakuljon egy olyan közösség, akik segélyezéssel foglalkoznak, hogy hosszabb távon foglalkozhassak az Afrikai projekttel. De ugyanakkor azt is szeretném, hogy itthon is elkezdhetnénk egy projektet például roma misszióval foglalkozni.”
A Genézius Társaság és Halmen Balázs továbbra is szeretettel várja a támogatókat az örökbefogadási projekt folytatásához, az Iskola építéséhez és a további álmok megvalósításához, mert a csodák úgy születnek, ha mi is részesei vagyunk.
Balázs további gondolatait és a projekt haladását a brickinkenya.blogspot.com címen követhetitek nyomon.