Donald Trump amerikai elnök a The Telegraphnak adott exkluzív interjúban kijelentette, hogy az Egyesült Államok kiléphet az Észak-atlanti Szövetségből. A nyilatkozat nem hagyott sok teret a félreértéseknek: „Komolyan fontolgatom az USA NATO-ból való kilépését” – mondta az amerikai vezető.
Az elnök „papír tigrisnek” nevezte a NATO-t, és úgy fogalmazott, hogy Amerika kilépése a védelmi szövetségből már „minden további megfontoláson túl van”.
Amikor arról kérdezték, hogy a konfliktus lezárulta után újragondolná-e az Egyesült Államok tagságát, Trump így válaszolt: „Ó, igen, azt mondanám, hogy ez már nem is kérdés. A NATO soha nem befolyásolt engem. Mindig is tudtam, hogy ez egy papír tigris, és Putyin is tudja ezt, mellesleg.”
A NATO-n belüli törésvonalak különösen az iráni konfliktus kapcsán váltak látványossá. A szövetségesek vonakodtak részt venni az Ormuz-szoros újbóli megnyitásában, amelyen a világ olajkészletének jelentős része halad át.
„Amellett, hogy nem voltak ott, ez valójában nehezen hihető volt. És nem ragaszkodtam hozzá túlságosan. Csak annyit mondtam: „Hé”, tudod, nem erőltettem túlzottan. Csak azt gondolom, hogy ennek automatikusnak kellene lennie. „Automatikusan ott voltunk, Ukrajnában is. Ukrajna nem a mi problémánk volt. Ez egy próba volt, és mi ott voltunk értük, és mindig ott lettünk volna értük. Ők nem voltak ott értünk” – kommentálta Trump.
Amerikai vezetők is megkérdőjelezik a NATO szerepét
A feszültséget tovább növeli, hogy más amerikai vezetők is hasonló hangot ütöttek meg.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter nem erősítette meg egyértelműen az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO kollektív védelme mellett, hangsúlyozva, hogy a döntés az elnök kezében van.
Marco Rubio külügyminiszter még tovább ment, amikor kijelentette: az Egyesült Államoknak „felül kell vizsgálniuk” a NATO-val fennálló kapcsolataikat az iráni háború lezárása után.
A kilépés ugyanakkor nem kizárólag politikai döntés kérdése. 2023-ban az amerikai Kongresszus elfogadott egy törvényt, amely megtiltja az elnöknek, hogy az Egyesült Államokat egyoldalúan kivonja a NATO-ból.
A jogszabály szerint ehhez a Kongresszus jóváhagyása, illetve a Szenátus kétharmados támogatása szükséges.
Európai ellenállás és nyílt kritikák
Az Egyesült Államok és európai szövetségesei közötti ellentétek az iráni katonai műveletek kapcsán tovább mélyültek. Franciaország és Olaszország nem támogatta az amerikai–izraeli akciókat.
Trump élesen bírálta azokat az országokat, amelyek nem nyújtottak segítséget: „Franciaország nem engedte, hogy az Izraelbe tartó, katonai ellátmányt szállító repülőgépek átrepüljenek a francia terület felett. Franciaország NAGYON HASZONTALAN volt az „Irán mészárosával” kapcsolatban, akit sikeresen likvidáltak! AZ USA EMLÉKEZNI FOG RÁ!!!”
Francia katonai vezető: az USA egyre kiszámíthatatlanabb
A helyzetet tovább árnyalja a francia vezérkar főnökének nyilatkozata. Fabien Mandon tábornok szerint az Egyesült Államok egyre kevésbé egyeztet szövetségeseivel.
„A kapcsolat továbbra is nagyon szoros, de sajnos az afganisztáni kivonulás után, amelyről semmiféle konzultáció nem történt, egyszerűen úgy döntöttek, hogy beavatkoznak a Közel- és Közép-Keleten anélkül, hogy értesítenének minket”
Majd hozzátette: „Azonnal cselekedtünk, meglepve egy amerikai szövetséges által, aki továbbra is szövetséges marad, de egyre kevésbé kiszámítható, és nem vesződik azzal, hogy tájékoztasson minket, amikor katonai műveletek indításáról dönt” – tette hozzá, megjegyezve, hogy „ez hatással van a biztonságunkra és az érdekeinkre”.
