Hiteles forrásból – az élelmiszeripar egyik volt dolgozójától – értesült a sajtó azokról a veszélyekről, amelyek a hipermarketekben leselkednek a vásárlókra. Továbbá a volt alkalmazott azt is elmondta, miként lehet elkerülni a polcokról ránk leselkedő bajt.

Bruce Bradley tagja volt az egyik legnagyobb élelmiszer-gyártó cég marketing-stábjának. Marketinges lévén az volt a feladata, találja meg azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül a klienst be lehet csalni a vásárlás csapdájába azáltal, hogy meggyőződjön róla, a termék, amelyet éppen a kezében tart az, amire vágyott. Ugyanakkor megbizonyosodva arról is, hogy senki sem jön rá a technika mögött lapuló negatívumokra.
Miután Bruce visszavonult az élelmiszeriparból, a rodale.com-nak úgy nyilatkozott, a ma élelmiszeripara tengeri malaccá változtatja a vásárlót, a szupermarket pedig ezen szakág legnagyobb tesztelő laboratóriuma.
„A vállalkozásoknak tetszik, hogy a barátunkként jelenítsék meg magukat, aki segít bennünket az egészséges táplálkozásban.” – kezdett bele Bradley hozzátéve, a valóság azonban épp ennek az ellentéte. A legfontosabb számukra ugyanis a nyereség, amelyet a félrevezető reklámokkal, becsapó címkékkel, olcsó hozzávalókkal és a lobby által érnek el – magyarázza a szakértő.
Bruce szerint, az élelmiszeripar legnagyobb problémái a következők:
* A mód, ahogyan az állatokkal bánnak, és amiként azokat etetik – a nagy farmokon az állatok embertelen körülmények között nevelkednek, sokszor annál is kisebb területen, mint ők maguk. A táplálékuk is hagy kívánnivalót maga után. Kísérletek támasztják alá, hogy a boltban eladásra váró húsban féregtelenítők, antibiotikumok, nehézfémek és az MSRA is megtalálható, az a baktérium, amely gyulladást okoz az emberi szervezetben, és amelyet nem kezel az antibiotikum sem. Miként lehet ez ellen védekezni? Olyan hús fogyasztásával, amelyet közvetlen eladók kínálnak, vagy a falun élő rokonság nevelt.
* Étkezési édesítőszerek – körbevettek minket a cukor nélküli termékek, talán a legnépszerűbbek ezek közül a cukormentes italok. Mivel sokan mellőznék a cukrot az étrendjükből, a gyártók édesítőket kezdtek ahelyett használni. Bruce azonban felhívja a figyelmet: az aszpartám (az édesítő, amelyet a leggyakrabban alkalmaznak) és az étkezési színezékek kombinációja mérgező az agysejtekre. Miként térhetünk ki előle? Azáltal, hogy mérsékeljük az édesítők fogyasztását, és azokat mézzel, finomítatlan cukorral helyettesítjük.
* Genetikailag módosított összetevők – a becslések szerint, az USA-ban árusított termékek 80%-a genetikailag manipulált összetevőkből készül. A gond ezzel „csupán” annyi, hogy a lakosság nem ismeri fel bennük az őt fenyegető veszélyt. Ilyen termékeket fogyasztva ugyanis megnő az élelemre való allergiás személyek száma, de ennek „köszönhető” a túlsúlyosság, a korai öregedés, és az emésztési zavarok is neki tudhatók be – bizonyítják a kutatások. Miként kerülhetjük el? Természetes élelmiszereket fogyasztva.
* Transz-zsírok – ezeket hidrogénezett zsírokként is ismerhetjük. Az 1900-as években kerültek be az élelmiszeriparba, méghozzá a margarinba. A hidrogénezés által ugyanis megszilárdítható az olaj, továbbá kitolható a szavatossági idő is. Mindez azonban, hosszú távon fogyasztva, szív- és érrendszeri bántalmakat okozhat. Miként küszöbölhetjük ki? Ha figyelmesen elolvassuk a termék összetevőinek sorát.
* Étkezési színezékek – arra valók, hogy az ételt még ízletesebbnek, még ínycsiklandozóbbnak fesse le. Viszont egyes fajtájukat azzal gyanúsítják, hogy az ADHD (figyelemelvesztési) betegség okozói, mindemellett élelemre való allergiákat is kiválthatnak. Miként óvakodhatunk tőle? természetes élelmiszereket fogyasztva. Ezekben ugyanis tilos a színezékek alkalmazása – világosít fel Bradley.