A hideg évszak kezdetén a szervezet egészségét befolyásolhatják a hőmérséklet, a páratartalom vagy a légnyomás ingadozásai. Ugyanakkor ilyenkor több időt töltünk zárt terekben, mint a szabadban, ami megkönnyíti a vírusok, baktériumok terjedését is. A hideg időjárás és a legyengült immunrendszer számos őszi betegség kialakulásának kedvez.
Az ősszel előforduló gyakori betegségek, amikre érdemes odafigyelni.
Megfázás, vagy nátha
A megfázás, meghűlés vagy nátha a felső légutak vírusos fertőzése, amely elsősorban az orr és a torok nyálkahártyáját támadja. A nátha a hideg évszak leggyakoribb betegsége minden korosztály körében, mivel a vírusok a levegőben és már fertőzött emberekkel vagy tárgyakkal való érintkezés útján is terjednek.
Tünetei többek között a köhögés, a torokfájás, az orrfolyás, az orrmelléküregek gyulladása, de könnyező szemek, enyhe fejfájás és néha akár láz is előfordulhatnak.
Influenza
Az influenza (vagy más néven grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség. A betegség az emberek között cseppfertőzés útján, közvetlen testi érintkezéssel vagy a beteg által megérintett tárgyakkal terjed. Az influenzavírusok négy típusa közül az A, a B és a C fertőz embereket, ezek közül a C típus a legkevésbé fertőző.
A betegség könnyen és gyorsan terjed, és a beteg a lappangási időszak kezdetétől egészen a tünetek elmúlásáig fertőz.
Az influenza legfontosabb tünetei: izomfájdalom, fejfájás, torokfájás, hidegrázás, láz, hányás (különösen gyerekeknél), fokozott fáradtság.
Arcüreggyulladás
Az arcüreggyulladás, vagy más néven orrmelléküreg-gyulladás (latinul sinusitis) hátterében vírusfertőzés, baktérium és gomba is állhat. Gyakran fordul elő a hideg évszakban, amikor a légköri nyomás megváltozik, és amikor a baktériumok és gombák könnyebben megtelepedhetnek az arcüregekben.
Az arcüreggyulladás olyan tünetekkel jelentkezhet, mint az orrfolyás, fejfájás, fájdalom az arcüregben, vagy a homloküregben.
Az arcüreggyulladásnak több típusa létezik, és az egyes állapotokat több szempont szerint kategorizálják, többek között az időtartam (szövődmények esetén hosszabb ideig, 2 héttől akár 3 hónapig is eltarthat), vagy a szövődmények mértéke szerint.
Hörghurut
A hörghurut (bronchitis) a hörgők (a kis csatornák, amelyeken keresztül a levegő a légcsövekből a tüdőbe jut) nyálkahártyájának gyulladása, amelynek okai lehetnek baktériumok, vírusok, a hörgőket irritáló részecskék, legyengült immunrendszer vagy irritáló anyagoknak való kitettség. A hörghurutnak két kategóriája különböztethető meg: a heveny (akut) és az idült (krónikus).
A bronchitis olyan tünetekkel jelentkezhet, mint: produktív, vagy hurutos köhögés, légszomj, mellkasi fájdalom, zihálás, láz, hidegrázás, fáradtság. Hurutos vagy produktív köhögésnek nevezzük, amikor a köhögés révén váladék szabadul fel a légutakból.
Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás a tüdő akut gyulladása, amelyet fertőzés okoz, de okozhatják más mikroorganizmusok, például baktériumok, vírusok, gombák vagy más kórokozók is.
A tüdőgyulladás kialakulási mechanizmusai alapján elkülönítendők az elsődleges (primer) és a másodlagos (szekunder) pneumóniák. Elsődleges tüdőgyulladás ép tüdőben keletkezik, és legtöbbször vírusok okozzák, míg a szekunder pneumónia már valamilyen meglévő betegség talaján fejlődik ki. A szekunder tüdőgyulladás az influenzajárványok leggyakoribb szövődménye.
Jellemző tünetei közé tartozik a köhögés, a mellkasi fájdalom, a láz és a légzési nehézségek.
Emésztőrendszeri fertőzések
Nyáron és ősszel gyakoriak az emésztőrendszeri megbetegedések is, amelyeket okozhat szennyezett élelmiszer vagy szennyezett víz fogyasztása, illetve olyan élelmiszer, amelyet nem megfelelően tároltak, és amelynek összetevői megromlottak.
A leggyakoribb emésztőrendszeri fertőzések:
Ételmérgezés – olyan emésztési zavar, amely baktériumokkal, vírusokkal, parazitákkal vagy belőlük felszabaduló toxinokkal szennyezett élelmiszer fogyasztása után lép fel.
Az ételmérgezést kiváltó élelmiszerek főbb kategóriái: pasztőrözetlen tejtermékek, sajtok, tojás, hús, hal és tenger gyümölcsei, nem megfelelően sterilizált konzervek, nem megfelelően készült, vagy tárolt, esetleg félkész élelmiszerek.
Az ételmérgezés tünetei: hányás, hányinger, hasi fájdalom.
Gyomor-bél hurut (gasztroenteritisz) – vírusok, baktériumok vagy paraziták által okozott bélfertőzés, amelynek fő kiváltó oka a nem megfelelően készült élelmiszerek vagy a szennyezett víz. A gyomor-bél rendszer gyulladása jellemzi, ami hasmenéshez, hányáshoz, hasi fájdalomhoz és görcsökhöz vezethet.
Reumás betegségek
Kora ősszel a gyakori reumatikus betegségek közé tartozik az osteoarthritis, a rheumatoid arthritis, a szkleroderma, a köszvény, a fertőző arthritis és a reumatoid arthritis. A betegségek olyan tünetekkel jelentkezhetnek, mint a terület kipirosodása és felmelegedése, gyulladás és izomfájdalom.
