Az alábbi televíziós tudósítás egy korábban, Belgiumban történt eset részleteivel indul, amelyben a hírolvasók egy olyan asszonyról számolnak be, akivel kapcsolatban az orvosok azt gondolták, hogy elvesztette az eszméletét és mély kómában, teljes sötétségben él, közben 23 évig magánál volt, csak nem tudott mozogni.
A Utah államban élő Nissa Smith is tudna mesélni az esetről, hiszen sajnos ő is megtapasztalta azt, hogy milyen érzés volt az, amikor teljesen magánál volt, mégsem tudott tenni azért, hogy jelezze azt: nincs magán kívül.
Az asszony 8 évvel ezelőtt egy stroke következtében esett össze, miközben a mindössze egyhónapos kisbabáját etette. Kórházba került, de ott egy még súlyosabb storke-ot kapott, aminek következtében károsodott az agyának azon területe, amely a mozgásáért felelős, viszont a tudatállapotért felelős rész nem sérült meg, ezért gyakorlatilag ép elmével egy mozgásképtelen test rabjává vált.
Nissa nem tudott sem beszélni, sem mozogni, pedig belülről kiáltott, azonban hang nem hagyta el a száját. Az orvosok a családnak azt javasolták, hogy vegyenek végső búcsút Nissa-tól, mert a gépek által életben tartott asszony nem fog felébredni. Másnap reggel azonban Nissa-ra az egyik nővér nyitott szemmel talált rá, aki különös fényt vett észre Nissa szemében, és engedélyt kért a családtól, hogy egy kísérletet végezhessen el.
Az asszisztens arra kérte Nissa-t, hogy csukja be a szemét, ami, ha lassan is, de sikerült a nőnek. Majd ezután azt mondta Nissa-nak, hogy ha hallja és érti amit mond, nyissa kis, majd csukja le a szemét kétszer. Ez is sikerült Nissa-nak. Ekkor jöttek rá arra, hogy az asszony magánál van, és a terápiáknak, beszélgetéseknek köszönhetően, pár hónap múlva Nissa kiszabadult testi börtönéből.
Ma már remekül érzi magát, annak ellenére, hogy nehézkesen mozog és beszél, de nagyon örül, hogy láthatja felnőni gyerekeit.
https://www.youtube.com/watch?v=xWHnkFaxMxM