Az élelmiszeripar rohamos fejlődésével sok olyan termék jelent meg, amely első látásra ízes , színes és nagyon mutatós, de valójában kevés ismeretünk van arról, hogy miből és hogyan készülnek.
A tasakok hátán lévő kódok mögött a laikus nem láthatja azt a folyamatot, ami által a termék készül. Az E411 névvel jelzett anyag a klasszikus zselatin, amit emulgeálószerként széles körben használnak az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban is.
Ha éppen egy fagylaltot nyalogatsz, egy gumicukrot, vagy egy szelet margarinos, gyümölcskocsonyás vagy krémsajtos kenyeret eszel nem is gondolnál arra, hogy ezek a termékek mit tartalmaznak.
De valójában miből nyerik ezt az áttetsző, színtelen, majdnem íztelen szilárd anyagot?
A zselatin végső soron nem más, mint egy vágóhídi végtermék.
Az ipari nagyságrendű zselatint elsősorban háziállatok (szarvasmarha, ló disznó) csontjából, bőréből és kötőszövetéből kivont kollagénből állítják elő. A hiedelem szerint a paták és a szarvak is belekerülnek, de ezt cáfolják az előállítók. Egyes radikális vegetáriánusok véleménye szerint a zselatin így nem más, mint a legmocskosabb húsipari termék.
Az évi 300 000 tonna zselatinból 40 százalékot Nyugat Európában állítják elő.
Milyen alternatíva van azok számára, akik vegetáriánusok vagy más meggyőződésből nem szeretnének zselatint fogyasztani?
A vörös algából kivont fehéres sárgás, félig áttetsző kocsonyás anyagaz agar-agar (E406). Nálunk is kapható por formájában és kitűnő alternatíva a kocsonyásításhoz zselatin helyett.
Magas rosttartalma miatt ajánlott emésztési zavarok esetén. Az esetleges hátrányai közé sorolható a puffadás, teltségérzés.
Más alternatíva lehet a bio üzletekben található növényi alapanyagokból előállított zselésítő anyag, amely kukoricakeményítőt, guármaglisztet (E412), szentjánoskenyérmag (E410) és xantánlisztet (E415) tartalmaz.
