Egy friss tanulmány arról számolt be, hogy a Polymycovirus-1 (AfuPmV-1M) nevű vírust egy halálos gomba, az Aspergillus fumigatus belsejében fedezték fel. Ezért a kórokozót „matrjoska baba” vírusnak is nevezik – írja a Live Science.
A tanulmány szerint ez növeli a gomba ellenállóképességét, és sokkal nehezebbé teszi az általa okozott fertőzések leküzdését, különösen alacsony immunitású vagy tüdőbetegségben szenvedő betegek esetében.
A tanulmány szerint ugyanakkor ennek a vírusnak a célzott kezelése új terápiás stratégiát nyithat a veszélyes gombás fertőzések kezelésében.
Az AfuPmV-1M vírust már korábban is ismerték, de az új kutatások most kimutatták, hogy az számos fontos túlélési előnyt biztosít az Aspergillus fumigatus gombának.
Az Aspergillus fumigatus a spórák belélegzésével terjed, és akut vagy krónikus tüdőfertőzéseket, illetve a tüdőn kívülre terjedő invazív betegségeket okozhat. Bár a legtöbb ember naponta belélegzi a gomba spóráit anélkül, hogy megbetegedne, az alacsony immunitású vagy tüdőbetegségben szenvedő betegek fokozott veszélynek vannak kitéve, magyarázta Marina Campos Rocha, a tanulmány vezető szerzője.
Ez a gomba felelős évente körülbelül 2,1 millió invazív aspergillózis és 1,8 millió krónikus tüdőfertőzésért, a világszerte összesen 6,55 millió invazív gombás fertőzésből. Az invazív fertőzés halálozási aránya globálisan 30% és 80% között van.
A tanulmányban egereket használtak, amelyeket Aspergillus fumigatus gombával fertőztek meg, ami AfuPmV-1M vírust is tartalmazott. A gomba egy aspergillózisban elhunyt beteg tüdejéből származott. Rocha szerint a gomba és a vírus együtt olyan, mint egy matrjoska baba.
A kutatók megállapították, hogy amikor az egerek antivirális gyógyszereket kaptak, túlélési arányuk nőtt, a tüdőben található gombaterhelés csökkent, és a vírusszint alacsonyabb volt, mint azoknál az egereknél, amelyek nem kaptak kezelést. Vagyis a vírusra összpontosítva a tudósok képesek voltak csökkenteni a gombás fertőzés súlyosságát.
Az eredmények ellentmondanak egy korábbi, 2020-as tanulmánynak, amely éppen ellenkező hatást sugallt – miszerint a vírus eltávolítása súlyosbította a gombás fertőzést. Rocha szerint a különbségek a kutatócsoportok által a vírusmentes gombatörzsek előállításához alkalmazott eltérő módszerekben rejlik.
Rocha csapata megfigyelte, hogy az antivirális szereknek kitett gombák kevésbé hatékonyan szaporodtak és kevesebb melanint termeltek – ez az anyag sok patogén gombában növeli a virulenciát és az ellenséges környezettel szembeni ellenállást.
A vírus önmagában nem képes megfertőzni egereket vagy embereket, mert hiányzik belőle a sejtjeikhez való kötődéshez szükséges receptor, magyarázta Rocha. Az ilyen típusú vírusok általában csak egy gombafajt fertőznek meg.
„Ebben az esetben csak az Aspergillus fumigatus-t képes megfertőzni. Más gombákat nem fertőz meg” – mondta a kutató.
A tudósok úgy vélik, hogy a vírus az RNS-sel, a fehérjeszintézisben részt vevő genetikai molekulával kapcsolatos bizonyos folyamatok szabályozásával segíti a gomba túlélését. A vírus így fokozza a stresszreakciókat és a fehérjetermelést, erősítve a gomba ellenállóképességét. Ezenkívül az emberi immunsejteknek nehezebb elpusztítani a vírussal fertőzött törzseket, mint a nem fertőzötteket.
Ha az egereken tesztelt vírusellenes szerek hatékonynak bizonyulnak az embereknél is, a jövőbeli kezelésekben ezeket a gyógyszereket lehetne használni a gomba legyengítésére, hogy az immunrendszer vagy a klasszikus gombaellenes szerek képesek legyenek eltávolítani azt a szervezetből – vélik a tanulmány szerzői.
Ugyanakkor a kutatók úgy gondolják, hogy más, embereket megfertőző gombás kórokozók is hordozhatnak hasonló vírusokat, amelyek növelik az ellenállóképességüket, így ez a tanulmány csak az első lépése egy tágabb kutatásnak.
