Az egykori ateista mostanra már őszintén beszél arról a halálközeli élményéről, amely később alapjaiban változtatta meg a hitrendszerét. Az illető ennek a bizonyos sorsfordító történésnek köszönheti azt, hogy meglátta és beengedte a lelkébe Jézust. Elmesélése alapján, akkor és ott betekintést nyerhetett a Mennyekbe és ráébredhetett arra, hogy földi életünk során milyen sokra vagyunk hivatottak.
A most 75 éves Howard Storm egykoron a siker megszállottjaként hajszolta a magasabbnál magasabb eredményeket. Fiatalként Boston egyik külvárosi részében nevelkedett, majd 1972-ben művészprofesszori állást vállalt a North Kentucky Egyetemen. Az évek során egy eléggé híres és neves képzőművész vált belőle, festményei és szobrai évről évre nagyobb értéket képviseltek, ám a folyamatos törekvés és törtetés lassacskán felemésztette. Storm mára már nyugalmazott lelkészként éli az életét Fort Thomansban.
„A saját magam Ura voltam”
„Ateistaként éltem. Úgy gondoltam, hogy az élet szép és jó, amelynek a végén ott a halál, így azt vallottam, hogy a lehető legjobbat kell kihoznunk a lehetőségeinkből” – nyilatkozta Storm a The Epoch Times-nak. „Egy igazi alfahím voltam, csakis magammal törődtem. Jó embernek tartottam magam, mert sosem szegtem meg a szabályokat, nem loptam, nem csaltam, nem öltem embert. Így a saját magam Ura voltam.”
Mindezek ellenére 1985. június 1-jén, az akkor 38 éves Storm halálközeli élménye fenekestől felforgatta az egész addigi életét és hitrendszerét.
„Egy csoport művészetis hallgatóval indultam el egy 3 hetes európai tanulmányi útra, melyre a feleségem is elkísért. Az utolsó hetünket Párizsban töltöttük. Az utolsó napunk nagyon kimerítő volt, a diákjaimat galériákba és múzeumokba vittem el.
Aztán a nap végén a hotelbe visszatérve a legnagyobb fájdalmak közepette összeestem. A feleségem azonnal hívta a recepciót, akik riasztották a mentőegységet és az orvosok néhány szempillantás alatt már ott is teremtek. Minden erejüket összeszedve felvettek a földről, megvizsgáltak, majd közölték, hogy azonnal meg kell műteni, különben meghalok” – emlékszik vissza a férfi.
Storm diagnózisa szerint patkóbélperforációval küzdött. A betegség igazi okát sosem derítették ki, de Storm gyanúja szerint az addigi féktelen életvitele lehet a felelős: a túlzott alkoholbevitel, a túlevés és a fokozott stressz. Azonnal egy párizsi kórházba szállították.
Storm azóta több orvos ismerősével is átbeszélte a baleset körülményeit, akik egyöntetűen mind azt mondták, hogy csupán 2-3 órája volt a túlélésre. Aznap a párizsi kórházban, szombati nap lévén, azonban Storm 10 órát feküdt a legnagyobb fájdalmak között, mivel ennyi időbe tellett, míg találtak egy olyan szabadnapos sebészt, aki elvállalta a műtétet.
Élet és halál között
„Órákig könyörögtem a gyógyszerekért. Óránként az ápolók bejöttek megnézni engem és én morfiumért könyörögtem, mert éreztem, hogy haldoklom. De azt mondták, hogy amíg nem látott egy orvos, ők nem tehetnek semmit” – mondta.
Storm állapota óráról órára romlott, légzési nehézségek léptek fel, de még időben el tudott búcsúzni a nejétől, mielőtt eszméletét vesztette volna.
„Nem tudom mennyi ideig lehettem eszméletlenül, de a következő dolog, amire emlékszem az, hogy az ágy mellett ültem és csodálatosan éreztem magam. Sokkal jobban voltam, mint valaha. Örültem, boldog voltam és izgatott… A következő dolog, amit észrevettem az volt, hogy az érzékeim kitisztultak, sokkal jobban láttam, sokkal tisztábban hallottam, intenzívebben éreztem az ízeket, és igazán remekül éreztem magam.”
Storm azonnal végignézett magán és minden olyan „valóságosnak” tűnt. Azonnal kommunikálni próbált a kórteremben lévő feleségével és az ápolókkal, de ők egész egyszerűen mintha nem látták volna őt. Aztán jött a következő látomás: egy élettelen test hevert mellette az ágyban.
„A takaró teljesen beterítette a válláig és a feje el volt fordítva. Áthajoltam, hogy megnézzem az arcát és ekkor fagyott meg bennem a vér, mert pont úgy nézett ki, mint én.”
Storm azonnal érezte, hogy nincs egyedül ebben a furcsa álomszerű képben.
A pokol birodalma
„Halottam, ahogyan egy csapat kintről kiabálja a nevem. Egy csoportnyi embert láttam az árnyak mögött, talán nyolcan lehettek és azt mondták: „Mindent tudunk rólad, hosszú ideje várunk rád és most végre eljött az idő, hogy velünk jöjj!”
Storm azt remélte, hogy ezek az emberek orvosok, de őket követve egy szakadékban találta magát, ahol ezek az emberszerű lények sokasodni kezdtek és istenkáromló kilátásokat hallattak. Storm megijedt és úgy érezte itt a vég.
Azt kiáltotta: „Visszamegyek!” De a lények nem hagyták és elkezdték a padlón rugdosni. Storm ateizmusa ellenére akkor és ott úgy érezte, hogy itt az ideje Jézusért kiáltani. Eszébe jutott néhány emlékkép Jézusról még a vasárnapi iskolák alkalmával.
„Az fohászom nagyon egyszerű volt: Kérlek Jézus, segíts! A szívemből szólt, teljes kétségbeesésemből fakadt, egyszerű volt és tömör” – mesélte élményét a férfi.
Válaszként egy fehér ruhát viselő alak jelent meg, aki ahogyan közeledett őhozzá a fekete lénye úgy kezdtek el meghátrálni. Az alak „szakállas volt és hosszúhajú, sportos testalkatú, gyengéd és kedves.” Ő maga volt Jézus, aki elkísérte Stormot egy biztonságos helyre, ahol fényben moshatta le magáról a nyomasztó hely emlékeit.
Bepillantás a Mennyekbe
„Körbevezetett a Mennyben, de csakis úgy, mint egy látogatót, nem úgy, mint egy oda tartozót. Aztán azt mondta: „Nem az a típus vagy, aki ide illik, és ezért alakult úgy az életed, ahogy.” Amikor pedig megkérdeztem tőle, hogy visszakerülök azok közé a kínzó fájdalmak közé, azt válaszolta, hogy igen, de tanulni fogsz belőle. „Sokat fogsz szenvedni.” Azt akarta, hogy teljesítsem az életem céljait: legyek egy szerető és kedves ember.”
Storm felébredt ám birtokában volt annak a tudatnak, hogy a Mennyek igenis létezik és az Úr szeretete táplálja azt, viszont ő, az eddigi viselkedése alapján nem kerülhet oda.
Egy órával később Storm a műtőasztalon feküdt, majd hazatérve az Egyesült Államokba még két hónapot kellett a kórházban töltenie a súlyos komplikációk miatt.
A fizikailag és szellemileg is legyengült Storm elérkezettnek érezte az idejét, hogy újra definiálja a hitét.
„Az egyetlen dolog, amire képes voltam, az az olvasás. Mondtam a feleségemnek, hogy hozzon egy könyvet a Buddhista tanokról, egyet a Hindu vallásról és egy Bibliát is. Aztán ara jöttem rá, hogy a Biblia állt a legközelebb ahhoz a képhez, amit ott tapasztaltam és a kereszténység mellett tettem le a voksomat” – mondta.
Amikor Storm eléggé felépült ahhoz, hogy mozogni tudjon, elment egy régi kollégájával a helyi kistemplomba, aztán rá egy hétre a feleségével látogatott oda és végül már kezdte úgy érezni, mintha haza látogatna.
A meggyőződés
„Amikor beszélni kezdtem a kereszténységről a családtagjaimnak és a barátaimnak mindenki kinevetett és azt mondták, hogy gyorsan menjek pszichiátriára, mert megőrültem. Az egyetemen az összes kollégám ateista volt. Egykoron az volt a kedvenc időtöltésünk az előadások szüneteiben, hogy gúnyt űztünk azokból, akik felnőtt létükre elhitték és hittek Isten létezésében.”
„Mi itt csupán amatőr módon sajátítjuk el a szeretetet. Aztán majd, amikor bekerülünk a Mennyekbe akkor válunk igazán tökéletesekké benne, akkor leszünk ártatlanok, szentek, teljesek és egészségesek. Olykor mindennél jobban együtt kell működjünk Istennel, hogy hatással lehessünk más közösségekre: emberekre, városokra, országokra és más világokra.”
Egy évvel a halálközeli élmény után, Storm visszatért dolgozni az egyetemre aztán 1989-ben úgy döntött ott hagyja a tanítást és felszentelt lelkész lesz. A leghosszabb szolgálatát, az az 14 évet, a Ohio állambeli Norwood város Zion United Church of Christ templomában teljesítette.
Elmondása szerint munkássága során fontos célkitűzési között szerepelt a „démoni támadások” feldolgozása tanácsadás és ima révén.
A jelenleg nyugalmazott Storm egy vidéki missziót teljesít a Belize-i San Victorban. Élményei alapján négy könyvet írt idáig: “My Descent into Death” (2005), “Befriend God: Life with Jesus” (2019), “Lessons Learned: A Spiritual Journey” (2014), és “It’s All Love” (2014).
Tapasztalatairól számos olajfestményt készített, közülük mégis a legértékesebb Jézus portréja. Storm tana ma már igazán egyszerű: „Szeresd Isten teljes szívedből, teljes elmédből, lelkedből, és erődből, ugyanakkor felebarátodat is ugyanúgy szeresd, mint önmagadat.”
