A testünk egy roppant összetett „gépezet”, mely fantasztikusan működik. Azt is rögtön a tudatunkra adja, ha valami meghibásodott a „rendszerben”. Nekünk pedig csak az a dolgunk, hogy megtanuljunk olvasni a sorok között, és megfejtsük a jelzéseit.
Akárcsak a fejfájás, a lábdagadás is egy olyan tünet, melynek hátterében számos ok állhat. Egy hosszabb szaladás, esetleg egy tempósabb gyaloglás vagy egy forró nap után nem meglepő, hogy az alsó végtagok kissé megduzzadnak. Akkor érdemes aggódni, ha a lábfej, illetve a boka rendszeresen duzzad, ez ugyanis egy komolyabb problémára vagy krónikus egészségügyi állapotra utaló jel lehet.
A rejtély megfejtésében Nelya Lobkova, a Step Up Footcare New York-i podológusa segít, aki elmagyarázza, miért duzzadhat a láb, és azt is elmondja, miként enyhíthetjük a duzzanatot – írja a LiveStrong.
1. Sérülés okozza
Rosszul léptél, netán kificamítottad a bokádat? Egy sérülés beindíthatja a lábdagadást. Akkor beszélhetünk bokaficamról, ha megnyúlik vagy elszakad egy szalag, azaz a csontot csonthoz kötő rostos szövet. Ebben az esetben a boka körül jelentkezik a duzzanat. Íngyulladás is okozhat duzzadást, amikor az ín – az izmot a csonthoz kötő vastag szövet – begyullad. Ilyenkor az érintett ín mentén jelenik meg a dagadás. A legdurvább eset a törés: a túlterhelés vagy erőhatás repedést idéz elő a csontban, ettől pedig a lábfej és a lábujjak is bedagadhatnak.
Dr. Lobkova szerint, „ha ezek előfordulnak, vagy ha a duzzanattal együtt fájdalom is jelentkezik, tanácsos minden nagy terheléssel járó tevékenységet abbahagyni, majd pihentetni, jegelni és legalább 24 órán át megemelni a lábat”.
Figyeljünk arra, hogy a bokáink a szívmagasság felett legyenek, ami segít a folyadéknak a gravitációval visszahúzódni – magyarázza. Emellett a lábak és a lábszárak epszomsós áztatása is segíthet csökkenteni a duzzanatot a sérülést követően.
Fontos: amennyiben az otthoni gyógymódok nem oldják meg a sérülést, és a duzzanat vagy a fájdalom továbbra is fennáll, forduljunk orvoshoz – javasolja dr. Lobkova.
2. Túl sokat állunk (vagy ülünk)
Amikor hosszú ideig állunk vagy ülünk, a gravitáció megteszi a hatását, és a vér összegyűlik az alsó végtagokban, fejti ki dr. Lobkova. Más szavakkal, több folyadék távozik a vérből, és a szövetekbe jut, ami ödémát eredményez, egyfajta duzzanatot, amely akkor következik be, amikor a folyadékok felhalmozódnak és megrekednek a test szöveteiben. Ez gyakran jár együtt fényes, feszülő bőrrel, a bőr színének a megváltozásával, kellemetlen érzéssel, merevséggel és horpadásokkal, amikor megnyomjuk a bőrt.
A probléma azoknál jelentkezhet gyakrabban, akik álló munkát végeznek, vagy akik hosszabb ideig íróasztal mellett ülnek. De előfordulhat akár egy hosszabb repülőút után is, amikor a lábizmok huzamosabb ideig nem dolgoznak. Ilyenkor „az alsótestünkben lévő vénáknak keményebben kell dolgozniuk, hogy a vért visszavezessék a szív felé” – magyarázza dr. Lobkova.
Hogy megelőzzük, a hosszas ülőmunkát szakítsuk meg rendszeres sétával. „Amikor sétálunk, a láb izmait használjuk, amelyek segítenek a vért visszapumpálni a szív felé a vénákban” – fejti ki a szakember. Ez segít megakadályozni, hogy a folyadékok összegyűljenek az alsó végtagokban. Továbbá, tornáztassuk meg a lábizmainkat.
„A vádligyakorlatok egész nap segítenek” – javasolja dr. Lobkova. Ezeket akár a székből való felállás nélkül is végezhetjük. Például ülő helyzetben nyújtsuk ki a lábainkat magunk előtt. A lábfejünket feszítsük előre, majd húzzuk fel 12-szer. Ismételjük három sorozatban, 10 másodperces szünettel.
Állómunka esetén a kompressziós zokni viselése ajánlott. „A kompressziós zoknik olyan speciális zoknik, amelyek arra szolgálnak, hogy bizonyos szintű szorítást biztosítsanak az alsó végtagoknak” – magyarázza dr. Lobkova. Ezt a nyomást Hg-mm (higanymilliméter) egységekben mérik.
„Minél magasabb a Hg-mm, annál nagyobb a lábak és a lábfejek kompressziója” – egészíti ki a szakember. A legtöbb ember számára a 15-20 Hg-mm-es tartományban lévő kompressziós zoknik elegendőek a lábdagadás megelőzéséhez. „De ha a kórtörténetében vénás elégtelenség szerepel, legalább 30 Hg-mm ajánlott” – javasolja dr. Lobkova. Ha befektetnél egybe, a térdhosszúságú zoknikkal kezdd (bokahosszú és combfix zokni is létezik). Győződj meg arról is, hogy a darab a vádlid körméretéhez is illeszkedik.
3. Elhízás
Elhízás esetén „túlsúly nehezedik a test ínaira és izmaira, különösen az alsó végtagokra. Ez az izmokra nehezedő terhelés folyadékgyülemet okozhat az alsó lábszárban, ami a lábak és a bokák duzzanatához vezethet” – fejti ki dr. Lobkova.
Hogy elkerüljük, „a legjobb módja a mobilitás növelése, a lábnyújtások elvégzése és a mindennapos séta. A gyaloglás önmagában összehúzza a vádliizmot, ami segít visszapumpálni a lábakban lévő folyadékot a szív felé” – tanácsolja a szakember. Az egészséges testsúly megtartása szintén segít csökkenteni a rendszeres lábdagadás kockázatát.
4. Ízületi gyulladás
A lábpuffadást akár ízületi gyulladással is lehet magyarázni, ami valójában egy betegség, ami duzzanatot és érzékenységet okozhat az ízületekben. A leggyakoribb típusa az osteoarthritis: „ez a csontot borító porc lecsupaszodásával jár, ami csont-csont mozgáshoz vezet” – magyarázza dr. Lobkova. Mivel hiányzik a csontot védő „kenet”, a súrlódás hatására gyulladás keletkezik. Ennek következménye pedig, hogy „ezeknél a betegeknél az érintett ízületek fölött általános puffadás jelentkezik”, ami leggyakrabban a lábközép-, a lábtő- vagy a bokaízületeket érinti – részletezi a szakember.
Az ízületi gyulladás egy másik gyakori formája a köszvény, „amely a vérben lévő túlzott húgysavtartalomból ered. A köszvényes ízületi gyulladás bőrpírt, fájdalmat, merevséget és duzzanatot okoz az érintett ízületben, gyakran a nagylábujj ízületében” – világosít fel az orvos.
Ezekre is van gyógymód, mégpedig, az osteoarthritis kezelésében a kompressziós zokni és a fizikoterápia segít. „Az osteoarthritis azonban progresszív betegség” – vallja be dr. Lobkova. Más szóval, sok esetben az állapota és a kísérő tünetek idővel súlyosbodhatnak, és akár sebészi beavatkozáshoz is vezethetnek.
A köszvény kezelésére szájon át szedhető gyógyszerek kaphatók, orvosi javallattal, a vér húgysavszintjének csökkentésére, valamint erős gyulladáscsökkentő gyógyszereket, például kortikoszteroidokat is írhatnak ki, a helyzet súlyosságának függvényében – magyarázza a szakember.
5. Benőtt köröm
Bármennyire meglepő, egy benőtt köröm is okozhat lábdagadást, de pokoli fájdalmat is. Ez akkor történik, amikor a köröm belenő a puha, húsos bőrbe, és jellemzően a nagylábujjat érinti. „Az ebből eredő duzzanat általában csak az egyik lábfejben jelentkezik, nem pedig mindkettőben, és nagyon érzékeny tapintású” – fejti ki dr. Lobkova. Ráadásul a benőtt köröm el is fertőződhet, ami ödémát, gyulladásra utaló melegséget, fájdalmat és bőrpírt eredményezhet az érintett területen.
Ennek megelőzésére, kerüljük az olyan cipők viselését, melyek beszorítják a körmöket, és ne vágjuk soha túl rövidre vagy ívesre a körmeinket. A legjobb, ha vízszintesen/egyenesen vágjuk.
Ha viszont már megtörtént a baj, íme néhány tipp a problémamegoldásra: próbáld a köröm szélétől távolabbra húzni, ragasztani a bőrt. Ez segít a körömnek a bőrtől való elkülönülésben. Vagy áztasd a lábad epszomsós meleg vízben. Amennyiben a kezelés nem segít, és a köröm elfertőződik, ajánlott orvoshoz fordulni. „A fertőzést célzott antibiotikummal és szükség esetén sebkezeléssel kell kezelni” – figyelmeztet dr. Lobkova.
6. Bizonyos gyógyszerek mellékhatása okozza
Ha rendszeresen szedsz valamilyen gyógyszert, a lábdagadás forrását a tablettás dobozodban keresd. Bizonyos gyógyszerek ugyanis okozhatnak folyadékvisszatartást, és növelhetik a lábdagadás kockázatát – világít rá dr. Lobkova. Ilyen készítmények például a vérnyomáscsökkentők, a szteroidok és kortikoszteroidok, a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok), a neuropátiás gyógyszerek (például Gabapentin és Lyrica).
„Az ilyen gyógyszereket szedő emberek körülbelül 10 százalékánál jelentkezik lokalizált lábfej- és lábszárduzzanat” – árulja el a szakértő. Emellett az antidepresszánsok és az olyan hormonok, mint az ösztrogén (a fogamzásgátló tablettákban vagy a hormonpótló terápiában) és a tesztoszteron is okozhatnak lábdagadást.
Mit tehetünk ebben az esetben? Először is, kérjük ki a kezelőorvosunk véleményét. Amennyiben valóban a gyógyszereink eredményezik a duzzanatot, általában biztonságosan folytathatjuk a szedését – állítja dr. Lobkova. Gyakran a gyógyszer előnye felülmúlja a bosszantó mellékhatást. Más esetekben alternatív gyógyszert is felírhatnak, ami remélhetőleg megoldja a problémát.
7. Túl sok só
Ha tudod magadról, hogy nem sajnálod a sót az ételből, akkor máris megvan a probléma kulcsa. Ugyanis ödéma alakulhat ki az étrended, különösen a sófogyasztásod miatt. „A folyadék a vér és a szöveteink között a nátrium segítségével oda-vissza áramlik” – magyarázza dr. Lobkova. A magas nátriumtartalmú étkezés azonban felboríthatja ezt az egyensúlyt. Más szavakkal, ha túl sósan étkezel, a nátriumtöbblettel a szervezeted visszatartja a vizet, ezért dagad meg a lábad.
Arról nem is beszélve, hogy a túl sok nátrium ennél sokkal komolyabb problémákat is okozhat. „A magas sótartalmú étrend a magas vérnyomás és az emelkedett koleszterinszint kialakulásával is összefüggésbe hozható” – figyelmeztet a szakértő.
Hogy felmentsük a testünket a visszatartott vízmennyiség alól, érdemes csökkentenünk a bevitt só mennyiségét. „A természetes táplálkozással elegendő sót kapunk” – magyarázza dr. Lobkova, aki szerint nem is kellene sót hozzáadnunk az ételeinkhez, csak ha tényleg szükséges.
Emellett korlátozzuk a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását is, amelyek sok rejtett sót tartalmaznak – javasolja. Ezért fontos, hogy mindig olvassuk el az élelmiszerek címkéjét, és vizsgáljuk meg a nátriumtartalmukat. Bármi, ami a napi érték 20 százalékát vagy annál többet tartalmaz, magas nátriumtartalmú ételnek számít – hangsúlyozza a szakember. Továbbá, keressünk olyan nassolnivalót, ami vízben és elektrolitokban, például magnéziumban, káliumban és kalciumban gazdag. Ezek ugyanis segítenek a duzzanat csökkentésében – állítja dr. Lobkova.
8. Kompartment szindróma
„A duzzadt lábak másik oka a rekeszszindróma” – vélekedik dr. Lobkova. Ez a ritka állapot akkor következik be, ha az izmokon belül veszélyes mértékű nyomás keletkezik. Ez a megnövekedett nyomás csökkentheti a véráramlást, ami elvágja az ideg- és izomsejtektől az alapvető tápanyagokat és az oxigént. Bár a rekeszszindróma a test számos területén jelentkezhet, leggyakrabban az alsó lábszár az érintett, és a lábszár ínainak túlterhelése miatt alakulhat ki – fejti ki a szakértő. Krónikus túlterhelés esetén a lábban lévő ínak kitágulhatnak, és az idegeknek és vénáknak nyomódhatnak. Ez pedig duzzanatot és néha zsibbadást is okozhat.
A kompartment-szindróma súlyos sérülés (például csonttörés) következménye is lehet, továbbá más tünetekkel is járhat, például fájdalommal, izomfeszüléssel, bizsergéssel vagy égő érzéssel.
Hogy enyhítsük a tüneteket, érdemes kerülni a fizikai aktivitást, és azonnal forduljunk orvoshoz – tanácsolja dr. Lobkova. Hozzáteszi, amennyiben „a duzzanat nem múlik el, a rekesznyomás túl magas lehet, és sürgősségi műtétre lehet szükség a nyomás megszüntetéséhez”.
9. Terhesség
A puffadt lábak különösen gyakoriak a várandósság alatt. Ez azért van, mert a növekvő méh összenyomja a hasi vénákat, ráadásul a terhesség alatti hormonális változások is befolyásolhatják az érrendszert, ami lábdagadást okozhat.
Szerencsére ez az állapot átmeneti, és a szülés után el fog múlni. De ha a duzzanat mégsem tekinthető szokványosnak, és egyéb tünetek is kísérik, mint például erős fejfájás, homályos látás, hasi fájdalom vagy ritkább vizelés, azonnal fordulj orvoshoz, mivel ezek a preeklampszia jelei lehetnek, ami egy potenciálisan súlyos állapot, amelyet veszélyesen magas vérnyomás jellemez!
10. Egy másik alapbetegség áll a háttérben
„A duzzadt lábak egy olyan szisztémás betegség jelei lehetnek, amely az alapvető szerveket érinti” – mutat rá dr. Lobkova. Például a szív-, vese- vagy májproblémák hajlamosak arra, hogy puffadt lábakat okozzanak.
Ha a szíved nem működik hatékonyan, az alsó végtagjaidban lévő vénák nem lesznek képesek visszapumpálni a vért. Ez érvényes a pangásos szívelégtelenségre (CHF), amely akkor következik be, amikor az alsó szívkamrák nem pumpálnak megfelelően – magyarázza dr. Lobkova. A CHF esetén a szív nem tudja ellátni a feladatát, ami miatt a vér összegyűlik a lábakban, a lábfejekben és a bokákban.
Ugyanígy, ha a vese nem szűr rendesen, a folyadék felgyűlhet a végtagokban. Például, „a nefrotikus szindróma olyan veseállapot, amely a vese szűrőereinek károsodásából ered” – tárja fel dr. Lobkova. Ez a károsodás csökkenti a vese azon képességét, hogy a fehérjét és a vizet a vizeletbe szűrje, ami folyadékgyülemhez vezet a lábakban. „A cukorbetegségben vagy autoimmun betegségben szenvedőknél nagyobb a nefrotikus szindróma kialakulásának kockázata” – állítja a szakértő.
„A máj is részt vesz a szervezet folyadékfenntartásában” – teszi hozzá dr. Lobkova. A májbetegségek, mint például a májzsugor és a nem alkoholos zsírmájbetegség, túlzott nyomást okozhatnak a portális vénában (a májból kilépő vénában), ami a lábak megduzzadását válthatja ki – mutat rá a szakember.
Dr. Lobkova ezúttal is elárulja, mit tehetünk. „Abban az esetben, ha a szív, a vese vagy a máj okozza a lábdagadást, a szisztémás problémákat kell kezelni az ödéma megszüntetéséhez. Keresse fel orvosát, aki megfelelően ki tudja értékelni, vagy további vizsgálatok, diagnózis és kezelés céljából egy specialistához irányítja” – fogalmaz a szakértő.
Kihangsúlyozza, „a lábdagadást, amely a csökkentésére vagy megszüntetésére tett erőfeszítések ellenére is fennáll, komolyan kell venni”. Konkrétan, ha azt tapasztaljuk, hogy az egyik lábfejünk hirtelen elkezd duzzadni, azonnal forduljunk orvoshoz, mivel ez a mélyvénás trombózisnak nevezett súlyos probléma jele lehet – teszi hozzá. Ez akkor következik be, amikor vérrögök képződnek a láb vénáiban, megakadályozva a vér szívbe való visszajutását. Ha ezek a vérrögök kimozdulnak és a tüdőbe jutnak, életveszélyes tüdőembóliát okozhatnak.
