Dr. Feynman sokoldalúságával és géniuszával méltán a 20. századi Amerika (és nem csak!) egyik legfontosabb elméleti fizikusa, aki amellett, hogy fizikus volt, számtalanszor volt rádiószerelő, álkulcsos zárfeltörő, művész, táncos, megszállott bongójátékos, de egyaránt foglalkozott ősi maja hieroglifák megfejtésével is.
» 3 csillagjegy, akikre csak úgy árad a szerencse 2023 őszén
» A nő megváltoztatta a végrendeletét, miután megtudta, hogy a fia megcsalta a feleségét: „Azokat jutalmazza, akik megérdemlik”
» „A vőlegényem négyszer többet keres nálam, de nem hajlandó osztozni az anyagiakon”
» A férfi szerelme furcsán kezdett viselkedni, miután megszületett a gyerekük – ledöbbent, amikor megtudta az igazságot a nőről
Előadásai nagyrésze a fizika fejlődése terén hangzott el, de véleményét nagyra becsülték az oktatási rendszer, a tankönyvek középszerűségének kifogásolásakor is, és mai napig úgy tartják számon, mint az egyik legjobb előadó, aki akár gyerekek számára is felfoghatóan és világosan volt képes előadni a fontos fizikai tételeket.
A dolgok értelme című könyvében három előadását olvashatjuk, melyek a tudomány mivoltát, a tudomány és vallás kapcsolatát, valamint a 20. század tudománytalan korát boncolgatja. Egy olyan látomás elevenedik meg a lapokon, ahol lassan azt sem lehet megállapítani, hogy mi is a tudomány, ahol az emberek a tudományt a vallásos csalódásuk pótlékaként próbálják felhasználni, és ahol elfelejtettük, hogy hogyan fogadjuk a tudományosnak ítélt újításokat, és szinte bármit képesek vagyunk lenyelni, mindenféle kételkedés és ellenőrzés nélkül. Mindezen három előadás zanzásított tartalmában olvasható, egyetlen könyvbe foglalva, olvasmányos és érthető formában.
Richard Feynman maga is vallásos, istenhívő volt, aki otthonosan mozog minden általa taglalt témában, gyakran nagyobb hangsúlyt fektetve az átlagember, az átlagos hívő problémáira, erkölcsi ütközéseire, valamint a kételkedés, a fejlődni akarás fontosságára.
“A jövőbeli generációk számára szabadságot remélek – hogy szabadjon kételkedni, fejlődni lehessen, és az új cselekvési módok kitalálásának és a problémák megoldásának nagy kalandját folytatni”
