A klímaváltozás miatt omlottak össze az ősi közel-keleti birodalmak – olvasható egy a tel-avivi egyetem régészeti szaklapjában publikált tanulmányban. E szerint a Kinneret-tó, más nevén a Galileai-tenger üledéke virágpor kövületei tanúskodnak arról, hogy az időszámításunk előtti 13. század közepén és a 12. század végén éghajlatváltozás történt a Közel-Keleten, amely véget vetett a bronzkori birodalmaknak. Abban az időben ugyanis feltűnően gyorsan és egyidőben omlottak össze a térség birodalmai: a hettita birodalom, a fáraók birodalma Egyiptomban, a mükénei kultúra, a ciprusi királyság, az Ugarit birodalom és a kánaánita városok Izraelben.
» 3 csillagjegy, akikre csak úgy árad a szerencse 2023 őszén
» A nő megváltoztatta a végrendeletét, miután megtudta, hogy a fia megcsalta a feleségét: „Azokat jutalmazza, akik megérdemlik”
» „A vőlegényem négyszer többet keres nálam, de nem hajlandó osztozni az anyagiakon”
» A férfi szerelme furcsán kezdett viselkedni, miután megszületett a gyerekük – ledöbbent, amikor megtudta az igazságot a nőről
Mivel a virágpor a természet legmaradandóbb szerves anyaga, így az pontosan jelzi, hogy milyen volt a növényzet, így a vidék klímájának sajátosságait is megőrizte. Mivel a szél minden korban a tó vize fölé fújta a virágport, így az rétegekben rakódott le a tó fenekére.
A radiokarbonos kormeghatározás alapján i. e. 1250 és i.e. 1100 között súlyos aszály lehetett. A meghatározás pontossága annak tudható be, hogy mintegy negyven évenként sikerült virágpor mintákat elkülöníteni. Írott források, régészeti leletek ráadásul megerősítik az eredményt, hisz ezek szerint ebben a korban számos város leégett, és súlyos aszály, éhínség tombolt a Közel-Keleten.
Ennek következtében a népcsoportok vándorolni kezdtek, háborúk törtek ki a szűkös élelemforrásokért, így a korabeli gazdasági válság tovább mélyült. Az esős időszak beköszöntével a vándorlók egy része Kánaán és Szírie hegyvidékein telepedett le, ahol később megalapították a helyi vaskori birodalmakat.
