BlogKék vagy barna szemű vagy? E megkülönböztetéssel tanította toleranciára harmadikosait egy tanítónő

Kék vagy barna szemű vagy? E megkülönböztetéssel tanította toleranciára harmadikosait egy tanítónő

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon és a Google Hírek-en!

A személyes negatív tapasztalat/átélés jelenti a megoldást a diszkrimináció ellen, bizonyította több mint 45 évvel ezelőtt először a Ricevelle, Iowa-i általános iskola oktatója, Jane Elliott. Amerika legforróbb rasszizmus elleni harcának időszakában, a fehér, akkoriban 34 éves tanítónő úgy döntött,  cselekedettel válaszol tanítványainak a: miért ölték meg ’azt a Királyt’ (mármint Dr. Martin Luther King, Jr. –t) a tegnap – kérdésre.

jane-elliottAz akkori idők előítélet okozta igazságtalanságaitól megundorodott tanítónő elhatározta, megismerteti közelről a még fekete bőrűvel személyesen nem találkozott harmadikos osztályával, mit is jelent az önkényes negatív megkülönböztetés.

Elliott két csoportba osztotta osztályát, első alkalommal a felsőbbrendű kék szeműekre és az alsóbbrendű barna szeműekre.

A gyermekekkel tudatva volt az elején, hogy ez csak egy próba, ami két napig tart, és másnap fordulni fog a kocka. Viszont, amint ezt követően Elliott közölte a gyerekekkel a ’tényeket’, miszerint a kék szemű emberek okosabbak, gyorsabbak, tisztábbak, jobbak a barna szeműeknél, ezért a barna szeműek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek az osztályban, mégis valami váratlan történt.

A megdöbbentő következményekről így nyilatkozik: „Megfigyeltem az egykoriban remek, együttműködő, csodálatos, figyelmes gyermekeket, amint átalakulnak orcátlan, gonosz, diszkriminatív kis harmadikosokká, 15 perc leteltével.”

A feszültség a gyerekek között minden óra elteltével növekedett, míg végül egyik délutáni szünetben verekedésig is elfajult a helyzet.

A barna szemű gyermekek azt vallották a gyakorlat első napja után, hogy utálták a tanárnőt, amiért elvette legjobb barátaikat tőlük, gúnyolásnak tette ki őket és kedvezőtlen bánásmódban részesültek. A kékszemű tanítványok, pedig azt, hogy nem játékból, hanem indulatos gonoszságból bántak gúnyolódóan a barnákkal, jobbaknak érezték magukat náluk, jól esett minden addigi felgyűlt frusztrációnak utat engedni.

Másnap, amikor az alsóbbrendűséget jelző gallér cseréje megtörtént, az ’uralomra’ került barna szemű gyermekek, habár tudták most már milyen érzés kirekesztettnek lenni, gátlásosabban, de mégis hatalomkihasználóan viselkedtek.

A videó-sorozat második fele bemutatja, mennyire hatékony egy amerikai maximális biztonsági börtön képzett őreit megtörni, rövid idő elteltével, a harmadikosokon használt szemszín megkülönböztető metódussal.

A gyakorlat eredményeiről Elliott a következőket tanúsítja: „Miután végeztél a gyakorlattal, amikor a fellélegzés elkezdődik, amikor a fájdalom megszűnik és mind együtt vagytok és mind egyek vagytok (a gyakorlat többi résztvevőivel), megtudod milyen lehetne a társadalom, ha igazán elhinnénk mindazt, amit tanítottam, kellemesnek éreznéd a többiek társaságát, azonnali unokatestvéreket teremtesz.”

Ami szintén érdekfelkeltő, hogy az első nap, az alsórendűeknek pecsételt barna szemű gyermekek, a tanítónő által felhagyott matek és nyelvtan feladatokat egy alulteljesítő 5,5 perc alatt tudták csak befejezni, míg a kék szeműek már 3 perc alatt végeztek vele. Másnap, rangsorcsere után, a barnaszemű gyerekek 2,5 perccel rekordot döntöttek, míg a kék szeműek 4,3 percre rontották teljesítményüket. Ez az eredmény viszont hosszú távúnak bizonyult! A kettős tapasztalat után, mindenik osztály teljesítménye, amely részt vett a gyakorlaton, érzékelhetően megnőtt a tanév hátralévő idejére. A Stanford Egyetem kutatói is alátámasztják, hogy a gyermekek akadémikus teljesítményük, szinte hihetetlen módon megváltozik 24 óra elteltével. Ez avval magyarázható, hogy a gyakorlaton átesve rájönnek, mennyire jobbak valójában.

A gyakorlat közzétételét követően sok rosszindulatú és fenyegető visszajelzés irányult a rasszizmus ellen küzdő tanárnő felé, viszont rengeteg pozitív is, amely ajtókat nyitott a gyakorlat világszerte való terjesztésére. A szupertanító a következő képen látja a dolgokat: „Úgy gondolom, hogy a gyakorlat szükségessége egy bűncselekmény. Nem, nem szeretném széles körű használatát látni, azt szeretném látni, amint ennek szükségessége eltörlődik.”

Napjaink gazdasági rendszere, amely a piacon résztvevők közti versengésen alapszik, egy  korrupt kormányzati formával társítva, széles utat ad a diszkriminációnak.

Habár a jogszabály egyes negatív megkülönböztetést büntet, számosat mégis saját maga táplál. Magyarország alaptörvényileg sem ismeri el az azonos neműek közti házasságot. A 2011-ben készült legfelsőbb jogszabály már csak első mondata „Isten, áldd meg a magyart!” akár belátjuk, akár nem, a háttérben két diszkriminációformának is erőt ad. Nem meglepő, hogy a klasszikus értelemben vett negatív megkülönböztetés mellett egyre inkább elterjed a diszkrimináció úgynevezett modern formája, mi szerint a nyílt előítéletes viszonyulást felváltja a diszkrimináció tagadása.

Elliott kísérletének egyik legkiemelkedőbb tanulsága, hogy a különbözés akár legkisebb formája is, mint a szemek színe, alapja lehet a diszkriminációnak, amikor a hatóság értéket ad az egyiknek vagy másiknak, viszont, a megfelelő tanítással le lehet győzni.

Hegedüs Csaba J.

Legfrissebb

Hirdetés

Aktuális kedvencek

Ez is tetszeni fog

Kapcsolódó cikkek