A 2015-ös Párizsi Megállapodás az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) tagjai által kötött megállapodás, amivel minden ország az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésére kötelezte el magát a globális felmelegedés mértékének csökkentése érdekében – és küszöbértékként az 1,5 Celsius-fokot tűzték ki.
A globális felmelegedés azonban továbbra is folytatódik, és valószínűleg túllépi a nemzetközileg elfogadott határértékeket, ami hőhullámokat, árvizeket és katasztrofális viharokat okozhat – derült ki a The Guardian több száz szakértő bevonásával készült felméréséből.
A környezetvédelmi szakértőknek mindössze 6%-a véli úgy, hogy az eredetileg megállapított 1,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet növekedésre vonatkozó határérték még tartható lenne. Ehhez ugyanis rendkívül gyors, radikális intézkedésekre lenne szükség a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó növekvő gázkibocsátás megállítása és visszafordítása érdekében.
Szakértők szerint azonban ez még nem jelenti azt, hogy feladhatnánk a küzdelmet, és a 1,5 Celsius-fokos küszöb elérése nem jelent olyan szakadékot, ahonnan nincs visszaút, mivel sokkal inkább egy fokozatosan kialakuló válságról van szó.
A szakértők azt is felvázolták, milyen következményekre számíthatunk minden egyes éghajlati küszöbérték átlépésekor.
1,5 Celsius-foknál – az eredetileg megállapított küszöbértéknél – a hőhullámok és viharok felerősödnek, a trópusi korallok elpusztulnak, a jégtakaró összeomlása és a permafroszt olvadása pedig fordulópontra juthat.
2 Celsius-foknál 100-200-szor nagyobb lenne az esélye egy olyan brutális hőhullámnak, mint amilyen 2021-ben Kanadát és az Egyesült Államok északnyugati részét sújtotta, hatalmas erdőtüzek sorozatát okozva. Ugyanakkor az árvízkárosodások mértéke is kétszer nagyobb lenne.
2,7 Celsius-foknál 2 milliárd ember élne olyan kedvezőtlen éghajlati körülmények között, amelyek teljesen eltérnének azoktól, amelyekhez az emberi civilizáció az elmúlt 10 ezer évben alkalmazkodott.
3 Celsius-fok esetén az olyan tengerparti városok, mint Sanghaj, Rio de Janeiro, Miami és Hága víz alá kerülnének.
Ha elérjük és meghaladjuk a 3 Celsius-fokos értéket, az éghajlatváltozás sokkoló következményei az egész bolygón érezhetőek lesznek – az élelmiszerárak robbanásszerűen megemelkednének, mindenki élelmiszer- és vízhiánnyal szembesülne, az ellátási láncok teljesen felborulnának, és emberek milliói válnának menekültekké.
„Az éghajlatváltozás nem az 1,5 Celsius-fokos küszöb elérésekor válik veszélyessé – már most is az – és az, ha elérjük a 2 Celsius-fokot, ami könnyen megtörténhet, nem jelenti azt, hogy vége van a játéknak” – magyarázta Peter Cox, az Exeteri Egyetem professzora.
Dr. Henri Waisman, a franciaországi IDDRI politikai kutatóintézet munkatársa pedig így fogalmazott ezzel kapcsolatban: „Az éghajlatváltozás nem fekete vagy fehér kérdés, és minden tizedfok sokat számít, különösen, ha a társadalmi-gazdasági hatásokat nézzük. Ez azt jelenti, hogy továbbra is érdemes folytatni a küzdelmet.”
