Mint ismert, a napokban kerül sor Isztambulban arra a bizonyos béketárgyalásra Oroszország és Ukrajna között, amelytől Volodimir Zelenszkij – és a világ eredményre számított. Az orosz és ukrán delegációk, valamint az Egyesült Államok képviselői csütörtökön érkeztek a törökországi városba, ahol pénteken ülnek asztalhoz az elmúlt három év első közvetlen tárgyalásaira Kijev és Moszkva között.
Vlagyimir Putyin hozzáállása azonban kérdőjeleket vetett fel, amikor kiderült, alacsonyabb rangú tisztviselőkből álló delegációt küldött Törökországba. Üzenetük ezzel az, hogy a Kreml nem változtat a követelésein. Volodimir Zelenszkij ugyanakkor kijelentette, hogy Donald Trump iránti tiszteletből a védelmi minisztert bízta meg az ország képviseletével a tárgyalásokon. Rustem Umerov fő feladata a fegyverszünet elérése.
Vlagyimir Medinszkij, az orosz delegáció vezetője, magabiztosan nyilatkozott a tárgyalások megkezdése előtt: „Az orosz delegáció készen áll a konstruktív tárgyalásokra, amelyek célja a megoldások és közös pontok megtalálása. Ezeket a tárgyalásokat az isztambuli békefolyamat folytatásának tekintjük, amelyet sajnos három évvel ezelőtt az ukrán fél szakított meg” – utalva arra, hogy akkoriban Kijev, de a független közvetítők is úgy vélték, hogy Moszkva követelései egyenlőek a kapitulációval.
Medinszkij hozzátette: „A közvetlen tárgyalások célja az ukrán féllel, hogy előbb-utóbb megállapodásra jussunk a hosszú távú békéről, a konfliktus okainak felszámolásával”. Moszkva tehát nem mond le azokról a követelésekről, amelyeket Kijev és szövetségesei elfogadhatatlannak tartanak, például Ukrajna katonai leszereléséről. Zelenszkij sem hajlandó területi engedményekre.
„Az napirenden lévő témák tekintetében az ukrán delegáció megbízást kapott, hogy tárgyaljon a tűzszünetről. Ez a legfontosabb” – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök, majd hozzátette, Moszkva alacsony rangú tisztviselőket küldött Törökországba, akiket egy elnöki tanácsadó vezet.
„Ez bizonyítja, hogy Vlagyimir Putyin nem veszi komolyan ezeket a tárgyalásokat” – fogalmazott Zelenszkij. „Delegációnk a legmagasabb szinten van: a külügyminisztérium, az elnöki hivatal, a hadsereg, a hírszerző szolgálataink, valamennyi hírszerző ügynökség képviselői. Hivatalosan nem vagyok tisztában az oroszok képviseletének szintjével. De amint láttam, csak statisztáknak tűnnek, díszletnek” – tette hozzá az ukrán vezető.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy Törökországban tárgyalásokat fog folytatni ukrán kollégájával, és hogy az amerikai delegáció valamelyik tagja tárgyalni fog az orosz küldöttséggel.
Oroszország „alacsonyabb rangú delegációt küldött, mint vártuk. Remélem, hogy az ukrán és az orosz fél tárgyalásokat fog folytatni, amelyeken török képviselők és megfelelő szintű amerikai tisztviselők is részt vesznek” – emelt szót Rubio, aki azt is megjegyezte, nem látja optimistán a tárgyalásokat.
„Őszintén szólva, nem táplálunk túl nagy reményeket a holnapi [pénteki, szerk.] tárgyalásokkal kapcsolatban. Jelenleg úgy gondolom, hogy egyértelművé vált: az egyetlen módja annak, hogy eredményeket érjünk el, ha Trump elnök és Putyin elnök találkozik egymással” – vélekedett az amerikai külügyminiszter. A Fehér Ház már gondolkodik egy Trump-Putyin találkozó megszervezésén, miután az amerikai elnök, aki jelenleg közel-keleti körúton van, Washingtonba érkezik.
„Semmi sem fog történni, amíg Putyin és én nem találkozunk. Rendben? És esze ágában sem volt, hogy elmenjen. Elment volna, mert azt hitte, hogy én is megyek. De nem ment volna, ha én nem vagyok ott, és nem hiszem, hogy bármi is történik – tetszik vagy sem -, amíg mi ketten nem találkozunk, de ezt meg kell oldanunk, mert túl sokan halnak meg” – nyilatkozott Donald Trump a Vlagyimir Putyinnal való személyes találkozásának szükségességéről.
Putyin ragaszkodik a követelményeihez, miszerint Ukrajna adja át neki a négy régiót, amelyet Oroszország még nem ellenőriz teljes mértékben. Azt is akarja, hogy Ukrajna ismerje el a Krím-félszigetet, amelyet Moszkva 2014-ben illegálisan annektált, Oroszország részének. Kijevnek ugyanakkor fel kell adnia a NATO-ba való belépési szándékát, és drasztikusan le kell csökkentenie a hadseregét. Putyin azt is követelte, hogy a Nyugat szüntesse meg az invázió után Moszkva ellen bevezetett szankcióit.
