Egyre népszerűbb szokássá válik a böjtölés, mint az egészséges életmód egyik alapszabálya. Azonban, hogy tudományosan ez mennyire alátámasztott igazság, abban joggal lehetnek kétségeink. Az alábbiakban igyekszünk körbejárni a böjt témáját és annak néhány fő előnyét, illetve hátrányát, hogy könnyebben eligazodjunk a hazugságok és az igazságok közti szűk sikátorban.
Először is tisztázzuk, hogy a böjt egy olyan időszak, amikor a szervezetünket részben vagy teljesen megvonjuk a tápláléktól. Az emberek egészségügyi, vallási vagy spirituális okokból választhatják a böjtöt. A böjtnek létezik néhány fő típusa, amelyről biztosan már hallottál: időszakos böjt, vízböjt, léböjt, vallási (nagy)böjt, vagy orvos által megszabott szigorú ételmegvonás/diéta.
Egyes tanulmányok szerint a böjtölés természetes része volt az őseink életének az éhínség vagy koplalás ciklusai miatt, ami hatással volt arra, hogy a testünk miként gazdálkodott az energiával a mindennapjainkban. A böjt minden típusának megvannak a maga korlátai arra vonatkozóan, hogy mikor és milyen gyakran kell enni – írja a The Hearty Soul.
Az időszakos böjt például arról szól, hogy bizonyos időszakokban egyáltalán nem eszünk, de utána már fogyasztunk táplálékot. Talán ez a böjt legkezelhetőbb formája, amelynek számos előnye ismert. Az időszakos böjtnek is több alfaja létezik: hetekre vagy napokra lebontott böjtölési szokások.
Az 5:2 diéta azt jelenti, hogy a hét két napján legtöbb 600 kalóriát viszünk be, míg a hét többi napján normálisan étkezünk. A 6:1-es azt, hogy a hét egy napján semmit, míg a többi hat napon rendesen eszünk. A 16:8-as elve pedig az, hogy a nap 8 órájában normálisan étkezünk, de a hátralévő 16-ban egyáltalán nem eszünk. Ezesetben sokan például úgy döntenek, hogy kihagyják a reggelit, és az étkezéseiket 12-20 óra közé helyezik.
Vallási vagy spirituális böjt általában a vallási ünnepekkel és a lélek megtisztulásával áll kapcsolatban. A legtöbb nagy vallás támogatja a böjtidőszakokat, amelyek gyakran együtt járnak az imaidőszakokkal. Egyes keresztények például a nagyböjt idején kerülik az állati eredetű táplálékot, míg az iszlám vallásúak napkeltétől napnyugtáig böjtölnek a ramadán idején.
A vízböjt csak és kizárólag a víz fogyasztását jelenti, bár egyes diéták a fekete tea és a kávé fogyasztását is megengedik. A vízböjtök hossza változó lehet, de a legtöbb 24-72 órán át biztonságos a betartásuk. Egyes, kevésbé releváns kutatások szerint a 24 órás vízböjt növeli az összkoleszterinszintet, de csökkenti a trigliceridek számát és a testsúlyt.
Az orvosilag felügyelt vízböjtről pedig az is kiderült, hogy enyhén csökkenti a vérnyomást. Elméletileg tisztító hatású, de a túl gyakori ismétlése egészségtelen következményekkel járhat. Olyan mellékhatásokat eredményezhet, mint az elgyengülés, fáradtság, hányinger, fejfájás, vérnyomás-ingadozás, sőt életveszélyes kiszáradást és alacsony nátriumszintet is okozhat, egy tanulmány szerint.
Végül pedig, bizonyos orvosi eljárások megkövetelik, hogy a betegek előtte böjtöljenek. Általános érzéstelenítés vagy gyomortükrözés előtt például 6-8 órával tilos az étkezés, és vizet sem szabad inni a beavatkozást megelőző 2 órában. Ez azért fontos, hogy az altatás alatt ne forduljon elő életveszélyes regurgitáció, illetve, hogy a gyomortükrözés során a kép tiszta legyen. Ugyanígy, bizonyos beavatkozások után is tilos lehet az étkezés a orvos által megszabott ideig, illetve azt követően is csak bizonyos élelmek fogyasztása/mennyisége lehet javasolt.
A böjt egészségügyi előnyei
Mivel a böjt által csökken a kalóriabevitel, így segíthet a súlyvesztésben, a kalóriabevitel korlátozása pedig hosszútávon befolyásolja az egészséges öregedést, csökkenti a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a rák kockázatát. Ezt a „takarékos genotípus elmélet” is alátámasztja, amelynek értelmében a szerveztünk úgy fejlődött ki, hogy bírja a táplálékmegvonást, és hogy a böjti időszakok előnyösek legyenek számunkra. Ez azt jelenti, hogy a böjt befolyásolhatja a biokémiánkat és az anyagcserénket, a fent említett előnyök mellett.
Egyes tanulmányok a böjtöt a gyulladások és a szabad gyökök által okozott károk csökkentésével is összefüggésbe hozták. Kiderült, az emésztőrendszer pihentetése hozzájárulhat a gyulladás csökkentéséhez, de ezt nem sok bizonyíték támasztja alá.
Ami a fogyást illeti, az időszakos böjt alatt szép eredmények érhetők el, azonban a leadott kilók általában visszatérnek, amikor abbahagyjuk a böjtölést. De ha a nagyobb képet nézzük, az időszakos böjt csökkentheti a szívbetegségek, a cukorbetegség és a depresszió kockázatát.
Egyes tanulmányok bizonyítják, az időszakos böjt javítja a koleszterinszintet, csökkenti a szabad gyökök okozta károsodást és csökkenti a vérnyomást, továbbá ugyanolyan mértékben javítja az inzulinszintet és az inzulinrezisztenciát, mint a hagyományos kalóriakorlátozás.
Az időszakos böjtről ma már azt is sikerült bizonyítani, hogy jelentősen csökkenti a düh, a feszültség, a zavartság és a rossz hangulat mértékét (igaz, hogy egy idősebb férfiakból álló csoportban). Ahhoz viszont, hogy ezek az eredmények mind relevánsak legyenek, több és átfogóbb kutatásra van még szükség.
Időszakos böjt és az öregedés
Szintén csak korlátozott számú bizonyíték szolgál arra, hogy az időszakos böjt lassítja az öregedést azáltal, hogy javítja a sejtek regenerálódását, csökkenti a gyulladást és a szabad gyökök okozta károsodást.
Az állatkísérletek pedig azt is alátámasztják, hogy ez a böjtöléstípus támogatja az autofágiát, egy olyan folyamatot, amelyet a szervezetünk a sejtek károsodott részeinek újrahasznosítására használ. Az autofágia segíthet az Alzheimer-kór kockázatának és bizonyos daganatok növekedésének csökkentésében, de a teljes bizonyossághoz további kutatásokra van szükség.
A böjt egészségügyi kockázatai
A banális fejfájástól kezdve a súlyos egészségügyi problémákig, a böjtölésnek számos kockázata lehet. Nem ajánlott ezzel kísérleteznie azoknak, akiknek rendszeres tápanyagellátásra van szükségük, mint például a fejlődésben lévő gyermekeknek, a terhes vagy szoptató nőknek, az alultápláltságban szenvedőknek, az 1-es típusú cukorbetegségben, rákban, májbetegségben, vesebetegségben, refluxban vagy gyomorégésben szenvedő betegeknek.
A szélsőséges vagy egészségtelen módon történő böjtölés étkezési zavarokhoz vezetnek. Ezért azoknak sem ajánlott, akiknek aktív vagy korábbi evészavaruk van – és ez különösen érvényes a nőkre. Egy tizenéves lányok körében végzett kutatásból kiderült, a böjtölők körében gyakrabban lépett fel a bulimia vagy az evésroham. Míg más nőket egyéb szempontokból érintett károsan a böjtölés: voltak, akiknek a menstruációjuk hagyott ki, felborult az anyagcseréjük, korai menopauza lépett fel náluk. Ezekre a magyarázat a hormonháztartásban rejlik, bár nincs sok bizonyíték erre sem.
A hosszan tartó böjtölés ugyanakkor összefüggésbe hozható a megnövekedett koleszterinszinttel, hasnyálmirigy-károsodással, romló inzulinfunkciókkal, szabálytalan szívveréssel, fejfájással és ájulással, elgyengüléssel és az izomtömeg enyhe csökkenésével. A túlzásba vitt koplalás pedig (fogyás céljából) vezetett már halálos esetekhez is, egyes beszámolók szerint.
