KuriózumHogyan teszik tönkre a szülők a gyerekük önbizalmát? A válasz sokakat meg...

Hogyan teszik tönkre a szülők a gyerekük önbizalmát? A válasz sokakat meg fog lepni!

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket Facebook Messengeren, a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

A legegészségesebb az, ha valaki se nem túl alacsony, se nem kiemelkedően magas önbizalommal rendelkezik. A legtöbb felnőtt inkább alacsony önbizalommal bír, aminek az okai a gyerekkorban gyökereznek. Ezeket a lelki sérüléseket, amelyek mélyen beleivódtak a tudatalattiba, nagyon nehéz feloldani, begyógyítani.

Hogyan teszik tönkre a szülők a gyerekük önbizalmát? A válasz sokakat meg fog lepni!
Fotó: Pixabay.com

A helyzetet súlyosbítja az is, ha ezeket a lelki sérüléseket gyakran a szülők okozzák tetteikkel, szavaikkal, akiket ráadásul a jóindulat vezérel. A nevelés természetesen fontos egy gyerek számára, és némi szigorra, valamint következetességre is szükség van, de a szülőnek figyelnie kell a megnyilvánulásaira, mert később komolyabb következményei lehetnek a gyereke önbizalmi szintjére nézve.

Most következzen három egyszerű, de annál súlyosabb mondat, helyzet, ami tönkreteheti egy ember önbizalmát, főként ha azt gyerekkorában mondják neki.

1. “De ez annyira könnyű!”

Ami a szülőnek könnyű, az a gyereknek sok esetben egyáltalán nem az, sőt terhet jelenthet. Itt lehet szó bármilyen feladatról, de leginkább a lecke megoldásánál szokott elhangzani a mondat. A szülők többsége nem rossz szándékból mondja azt valamire, hogy könnyű, csak nem gondolnak bele a gyerek helyzetébe, hogy ha valami olyan könnyű, akkor a kicsi azt fogja gondolni magában, hogy ő hogy nem tudja megoldani azt, hogy annyira buta, hogy nem érti a feladatot.

A legtöbb gyereknek nincs kellő lelki ereje, hogy megvédje magát, és elmondja a véleményét, hogy szerinte a feladat nehéz, és segítségre lenne szüksége. Éppen ezért beadja a derekát, és a szülő ezáltal győzelmet arat fölötte, és így csökken az önbizalma. Ilyenkor a szülő jobb, ha azt mondja a feladatra, hogy “Lehet, hogy nehéz ez a feladat”, vagy “Első ránézésre nem is tűnik olyan könnyűnek”.

2. Ha a szülők túl gyakran végzik el a gyerek feladatait

Nem kell úgy bánni a gyerekkel, mintha az egy törékeny virágszál lenne. Az olyan mondatok, hogy “Ne menj arra, mert elesel!”, “Ne siess, mert orra esel!”, “Ha kimész, rád esik a hó és lefagy a kezed!” egyáltalán nincsenek jó hatással. Ezzel a szülők azt üzenik a gyereküknek, hogy “képtelen vagy alkalmazkodni a körülményekhez”, és hogy nélkülük, az utasításaik nélkül nem tud meglenni soha.

A gyereknek előbb-utóbb meg kell tapasztalnia a szabadságot, az önálló életet, és bizony, fog hibákat elkövetni, de így nem sérül az önbizalma, hanem egyedül is képes lesz a céljait elérni.

3. Ha a gyerek nem hibázhat

Az nem hibázik, aki nem csinál semmit. Hibát a szülők is elkövetnek, nem is ritkán, és jóval nagyobbakat, mint a gyerekek általában. Ha a szülő folyamatosan megszidja, megfenyíti a gyerekét, aki bármilyen területen is hibát követ el, akkor azzal nem csak önmaga szülői hitelességét veszíti el, és alakít ki magáról hamis képet, hanem a gyerekében szorongást kelt, és ezzel csökkenti annak önbizalmát, hiszen egy rettegő gyerek nem mer majd próbálkozni, tapasztalatokat gyűjteni, mert rettegni fog a kudarctól. A végeredmény pedig önbizalomhiányos, megfelelési kényszertől szenvedő gyerek, később pedig felnőtt ember, akinek az élete sok esetben nagyon nehéz lesz.

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Aktuális kedvencek



    Ez is tetszeni fog

    Kapcsolódó cikkek