A Queensland’s School of Psychology Egyetem kutatói Ausztráliában két párhuzamos tanulmányt végeztek el, amelyben azt próbálták vizsgálni, hogy miként befolyásolja a Facebook az önbecsülésünket és a (valahova) hovatartozás érzésünket.
A közösségi oldalak – főként a Facebook – nagy hatással vannak a baráti kapcsolatok kezelésére manapság.
A gondolatok, érzelmek, társadalmi aktivitások folyamatos frissítése lehetővé tesz egyfajta kapcsolatot. Egyes tanulmányok keretén belül rájöttek, hogy ebben az értelemben a közösségi oldalak kielégítik a hovatartozás érzését.
Azonban arra is figyelmesek lettek, hogy ugyancsak ezek az oldalak lehetőséget biztosítanak a társadalmi elutasításnak és megfélemlítésnek.
Mérlegre tették az oldalak jó és rossz hatását a szociális média és mentális jólét szemszögéből.
Egy 2013-ban megjelent tanulmányban arról számolnak be, hogy a Facebook fokozott használatával az emberek elégedetlenebbek lesznek az életükkel szemben. Azonban egy 2007-es tanulmány szerint nem annyira káros, mert fokozott társadalmi tőkéhez vezet.
2011-ben napvilágot látott egy tanulmány, amiben azt boncolgatták, hogy azoknál az embereknél, akik aktív szerepet játszanak, hozzászólnak képekhez és rengeteg képet tesznek fel, alacsonyabb a társadalmi magány. Míg azok esetén, akik passzív résztvevői ezen oldalnak, inkább csak csoportokban, játékokban, rajongói oldalakban vesznek részt magasabb ez az arány.
Szintén megfigyelték, hogy azok esetén, akik komplexebben reagáltak barátaik tevékenységére, nem csak egyszerű kattintásokkal, alacsonyabb volt a társadalmi magány.
A „kukkolás” és a Facebook kiközösítés vizsgálata
A tanulmányokat tovább folytatták és azt vizsgálták, miként hat a passzív aktivitás és a kiközösítés az önbecsülésre és valahova tartozás érzésére.
Az első tanulmányban a résztvevőket (gyakori aktivitással rendelkezőket) két csoportba osztották: az egyik csoport két napig változatlanul folytathatta Facebook tevékenységét, míg a másik nem csinálhatott semmit, csak elolvashatta az aktuális információkat.
„A kommunikációnak van kulcsfontosságú szerepe a valahova tartozásban” – állítják a kutatók.
Azt vették észre a kutatók, hogy a tiltott csoport, akik semmilyen aktivitást nem végezhettek, minden szempontból rossz eredményeket produkált.
A következő lépésben a kutatók laboratóriumi körülmények között kérték, hogy frissítsék státuszukat a résztvevők. Előre meghatározva a résztvevők fele pozitív visszajelzést kapott a frissítésre. Ennek eredménye az lett, hogy lecsökkent az önbecsülése azoknak, akik semmilyen visszajelzést nem kapott a frissítésre, továbbá meggyengült a hovatartozás érzésük is. De mivel ez kísérleti körülmény volt, nem tudhatják biztosan, miként reagáltak volna az emberek a valódi Facebook kiközösítésre.
A még nagyobb kérdés, ami csak továbbiakhoz vezet, hogy mennyire okoz függőséget, illetve mennyire valósak a kapcsolatok, amiket Facebook felhasználásával alakítunk ki?
