Egy átlagos ember élete során négy évnek megfelelő időintervallumig bámulja a telefonját. Elképesztő ez az időmennyiség, hiszen mennyi minden más, sokkal fontosabb pillanatokra is fordíthatnánk ezeket az éveket.
Az alábbi videóban is ezt a túldigitalizált, a rengeteg „i”-t tartalmazó, én-központú világ, nem túl boldog helyzetére világítanak rá. Ma folyamatosan csak az „én” számít, a magukat fényképező, selfiező emberek korszaka ez, egyre kevesebbet hallani a „mi”, az „együtt”, a „közösen” szavakat.
Ma már voltaképpen az Facebook sem egy közösségi oldal, hanem voltaképpen egy közösségellenes oldal, hiszen hiába van több ezer ismerősünk, az igaz barátok mégis egyre inkább fogyóban vannak.
Ma már inkább az interneten keresztül találkoznak az emberek, a webkamerákba bámulva beszélgetnek, a személyes kapcsolatok egyre inkább elhűlnek, nem vesszük észre azokat, akik valóban szeretnek minket.
