2020-t írunk és a legrosszabb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy mindennapjainkat a „tartsátok be a távolságot” égisze alatt fogjuk élni. Pedig lassan már ez lesz a norma. Azok számára, akiknek igénye, szükséglete vagy szeretetük kifejezésének módja a közelség, a közvetlenség, az érintés, kénytelenek valahogy megbarátkozni az jelenlegi helyzettel és olyan más megoldások után kutakodni önmagukban, ami a meghittség, közelség értékét megőrzi és továbbra is fenntartja.
Úgy vagyunk megteremtve, hogy a közelséget, összetartozást, intimitást, szeretetet keressük és valamilyen szinten azt megélve, általa növekedjünk, fejlődjünk. Habár megértjük, hogy ez a távolságtartás most egy szükséges rossz, és valahogy értünk, szeretteinkért van, hogy egy esetleges megbetegedést megelőzzünk, mégis, ugyanez a távolság gyanakvást, bizalmatlanságot, félelmet, vádaskodást, elidegenedést, sőt gyűlölködést kelt és táplál mindazokban, akiknek nehezére esik kezelni mindazt, ami most a világban történik.
Hogyan tudjuk megteremteni a közelséget úgy, hogy ugyanakkor fizikailag távol maradunk egymástól? Ez eddig sem volt újdonság, hiszen mindenki ápol kapcsolatokat olyan barátokkal, ismerősökkel, családtagokkal, akik más településen, más országban, távol élnek. A fontos kapcsolatok a távolság ellenére is, valamilyen mértékben fennmaradnak.
Egy olyan világban, amely állandóan változik, mozgásban van és sokszor kiszámíthatatlan, az értékeink gyarapítása és az értékeink szerinti életvitel lehet az egyik módja annak, hogy teljességet, értelmet teremtsünk. Egymás bátorítása, támogatása, meghallgatása, a megértés, a bizalom, hűség, elkötelezettség, kedvesség, összetartozás szavakba öntése, kifejezése, és az erre irányuló más jellegű kommunikáció kulcsfontosságú, hogy az elidegenedést elkerülve, a szeretetet válasszuk.
Íme egy pár tipp, hogyan csempészhetsz ilyen kis szeretet darabkákat, magvakat a mindennapjaidba, hogy neked is és közel- vagy távol élő szeretteidnek is könnyebb legyen most, hogy nem találkoztok olyan gyakran.
1. Üzenetek, levelek
A fiatalok többsége nem ismeri azt az érzést, hogy milyen postán, kézzel írott levelet kapni valakitől, hiszen a számlákon és némi értesítéseken kívül mást nem igazán vár az ember a postán manapság. Pedig mennyire jó és izgalmas is volt, amikor még leveleket írtunk egymásnak.
A levélírás kiváló alkalom arra, hogy megtanulja az ember összeszedni az érzéseit, elgondolkodjon rajtuk, kicsit megértse és kontextusba helyezze azokat. Ugyanakkor otthagyunk egy kis darabot önmagunkból a papírlapon, a kézírásunk által. Egy levél sokkal személyesebb lehet, mint egy email vagy egy pár soros unott üzenet a világhálón.
Írj hát levelet a szeretteidnek vagy hagyj nekik kézzel írott kis üzenetet színes papíron. Írj nekik őszintén, szívből jövő szavakkal. Rejtsd el az üzenetet a tízórai mellé, egy kabátzsebbe, a bevásárló kosárba, csúsztasd be az ajtó alatt vagy egyszerűen „felejtsd ott” az asztalon, amikor meglátogatod őket.
2. Szívből jövő beszélgetések, őszinteség
Nagyon sokat tehetünk a szeretetért és szívünk legmélyebb szeretetéből, ha őszinték vagyunk. Teremts hát alkalmat nyílt és őszinte beszélgetésekre. Egy parkban séta közben, a padon a lépcsőház előtt, telefonon vagy a világháló adta lehetőségeken keresztül is nagyokat lehet beszélgetni.
Ha egymást akarjuk támogatni, bátorítani, igyekeznünk kell őszintének lenni. Csakis akkor mond azt, hogy „szeretlek”, „csodálatos ember vagy”, „jó, hogy vagy”, „köszönöm, hogy mellettem vagy”, ha igazán úgy is gondolod és érzed.
Egy félelemben, bizonytalanságban, elidegenedésben élő lélek tudattalanul is megérzi a hazugságot, hamisságot, és félelme, bizonytalansága, elidegenedése csak fokozódni fog.
Egy tiszta és jószándékú lélek szavai, ha őszinte és mégha fél is vagy elbizonytalanodik, kevésbé fog a félelem, bizonytalanság, bizalmatlanság hálójába zavarni. Ezért szándékod legyen tiszta, használj bátorító szavakat, szentelj időt társad meghallgatására, ne félj arról beszélgetni, ami fontos és aktuális, mégha nehéz is.
3. Gondolatok és érzelmek
Már az is nagy kihatással lehet egy kapcsolatunkra, hogy milyen annak a kommunikációnak a minősége, amit önmagunkban folytatunk és tartunk fenn róla. Ha szeretettel gondolunk egy személyre, azokat az érzéseinket keressük és gyarapítjuk, amelyek kapcsolatunkat elmélyítik, jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a valóságban is gördülékenyebben, könnyebben, teljesebben megéljük azt.
Igyekezz gondolati, érzelmi és lelki szinten is megváltoztatni a kommunikációd minőségét a megbocsátás, elengedés és elfogadás irányába. Gyakorold a hálaadást, imát, hiszen ilyenkor nem csak neked lesz jó, hanem azoknak is, akiket szeretsz.
A mostani világhelyzet által diktált távolságtartásra ne tekints büntetésként, és börtönként sem kell azt megélni. Fordíts tekinteted és lelked mindarra, ami gyarapít, gazdagabbá tesz és kisebb vagy nagyobb közösséged javát szolgálja. És igyekezz ezt szeretettel tenni, úgy ahogy most képes vagy rá, annyira, amennyire most tudod, olyan őszintén, amennyire most éppenséggel lehet. Ez pont elég is, hiszen a szeretet fog segíteni tovább.
Birtalan Katalin
