A világ legkomplexebb itala, hatalmas gazdasági- és szociális szereppel bíró romantikus, színházi élmény, beszélgetések kelléke, forradalmak kirobbantója, a legelterjedtebb legális tudatmódosító. Pörkölve, őrölve, szemesen. Ez a kávé. Török kávé, eszpresszó, instant, cappuccino. Habos kávé, macchiato, ír kávé, frappé, Kopi Luwak. Reggel pizsamában, délben kávézóban, munkaidőben automatából, kiránduláskor pulóverben.
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
Jemenben a kávét először arab bornak nevezték. Az amerikaiak 54%-a fogyaszt rendszeresen kávét, ez több mint Oroszország teljes lakossága. A napi átlagos 2-3 csésze kávé egy fürdőkádnyinak felel meg évente. Az emberek 35%-a issza feketén, 57%-uk cukorral. De vannak, akik szerecsendiót, whisky-t, rénszarvascsontot, tojáshéjat vagy sonkát tesznek bele. A koffein jobban befolyásolja a férfiakat, mint a nőket, ennek hatása már tíz percen belül jelentkezik: növeli a tanulási készséget, a megértési- és emlékezési folyamatokat javítja. 100 csésze kávé elfogyasztása 4 órán belül, halált okoz (Volaire 50 csészével ivott egy nap, Teddy Roosevelt közel négy litert).
A kávé krónikájának kezdete évezredekkel ezelőttre nyúlik vissza, arra a helyre, amit gyakran neveznek az emberiség bölcsőjének: Etiópia. Senki nem tudja pontosan, hol és mikor fedezték fel először a kávét, de egy biztos: ez a hely Etiópia, ahol még ma is vadon nő a kávécserje. Innen származik az egyik legenda is, ami a zamatos szemek első sikerét regéli el:
„Egy Kaldi nevű kecskepásztor naphosszat játszott furulyáján, gyönyörködve a hegyoldalakat élelemért vizslató kecskéi látványában. Napszentületkor énekszóval hívta jószágait, hazafelé terelgetve őket. Egy nap pedig az állatok nem jöttek. Kaldi újra és újra belefújt furulyájába, de sehol egy teremtés, mintha mindnek nyoma veszett volna. Tanácstalanul és fáradtan, elindult hát megkeresni őket. Mikor végül nyomukra lelt, különös látvány fogadta: a kecskék zavarodottan bégettek, izgatottan szökdécseltek szerteszéjjel. Ahogy Kaldi tovább figyelte őket, arra lett figyelmes, hogy az állatok egy, eddig számára ismeretlen cserje termését és leveleit rágcsálták. Arra gondolván, talán attól viselkednek így, Kaldi is belekóstolt az apró termésbe, miután erőteljesnek, energikusnak érezte magát. ” – Haji Hussen Mohamad.
A növény élénkítő hatását minden bizonnyal már itt elkönyvelték, ekkor azonban valószínűleg csak rágták a kávébabokat vagy zsírral keverve „energiaszeleteket” csináltak belőle. Majd a cserje leveleit leforrázva, teaként fogyasztották. Történt egyszer, hogy véletlenül elégették a kávészemeket, és ennek zamatos illata felpörgette fantáziájukat. Italt valószínűleg jemeni szerzetesek készítettek belőle először, a 15. században.
A fekete ital történetének első epizódjai- a kávéházi hagyományok-, piszkos padlókon kezdődtek, majd kifinomultabb, arab változatban folytatódtak egészen a velencei latte históriájáig, mígnem fél évezred múltával már egész kávé-marketinggé sarjadt szerte a világon. Szerepe volt a francia forradalom, az amerikai forradalom kitörésében, és a haiti rabszolgalázadásban.
1550 körül, Isztambulban nyíltak az első kávéházak, ahol helyben pörkölték és forró homokban főzték az illatos kávét. A La Bottega del Caffé volt az első Európában nyílt kávéház, és persze hol máshol, mint az itáliai Velencében. Egymás után terjedtek el a kávéhézak a kontinensen. Olyannyira, hogy IV. György angol uralkodó be is tiltotta ezek látogatását, miután a londoni nők petíciót nyújtottak be arra panaszkodva, hogy férjeik túl sokáig hanyagolták őket egy-egy csésze jó feketéért. Franciaországban Erzsébet királynő kezeskedett az ital népszerűségéért, nem is kis sikerrel (Balzac az Emberi színjáték művének végére jártával 50 000 csésze kávét fogyasztott el bevallása szerint, Stendhal pedig hamarább mondott volna le a szerelemről, mintsem a kávéról). Hollandia és Németország után a XVIII. században Magyarország nemesi udvaraiban is kezdetét vette a fekete-őrület. A kávéházak a közösségi élet alapvető helységeivé váltak, beszélgetések, politizálás színterei lettek (Pilvax!).
Ma sem hagyott alább a kávékultúra, sőt vannak emberek, akik kávé nélkül nem tartják elkezdődöttnek a napot. Ha nem rotyog a kávé és nem lengi be a házat mennyei fekete-aroma. Szertartás- létforma.
Egyed Zsuzsanna
