KuriózumFarkasszem a halállal: szokatlan tisztelet az elmúlással szemben

Farkasszem a halállal: szokatlan tisztelet az elmúlással szemben

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket Facebook Messengeren, a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

Születésünket követően csupán egyetlen dologban lehetünk biztosak: végül meghalunk. A vallások, spirituális hagyományok különböző módon tekintenek a halálra, és követőiket megpróbálják a lehető legjobb felkészíteni az elmúlás rítusára. Vannak azonban olyan személyek, családok, akik szeretteik elvesztése előtt sajátos módon tisztelegnek, mintegy erőt merítenek a veszteségből.

1. Nik Wallenda hetedik generációs Repülő Wallenda (Flying Wallendas) akrobata. Nagyapja, Karl Wallenda, egy kötéltáncos bemutató közben hunyt el, sajnálatos balesetben. Nik és édesanyja erőt merítve a végzetes kimenetelű balesetből azzal tisztelgett a nagyapa előtt, hogy újra megpróbálták azt a mutatványt, ami 1978-ban Karl életét követelte. 2011-ben sikerült is nekik, és háló nélkül teljesítették, amivel szerintünk tartoztak a nagyapának.

2. Pedro Ureta szeretetteljes életének felesége, Graciela adózott mély tisztelettel, miután férjét 1977-ben szívroham szólította el tőle. Elvesztése olyan mélyen érintette a családot, hogy felesége mindenképpen látványos tisztelettel szeretett volna hódolni, és egy egész tucat fát ültetett gitár alakban, amely hangszerért a férje mindig is élt-halt. A gitár nagyjából 2,5 mérföld hosszú, és 7000 fa díszíti.

3. Bart Jansen, a holland képzőművész, szeretett macskáját autó ütötte el, és ez esetben a kilenc élet sem bizonyult elégnek ahhoz, hogy a kiskedvenc túlélje. A művész rögtönk lehetőséget látott a balesetben, és macskáját helikopterré “alakította át”. Az így készült alkotás bár számomra cseppet morbid, és semmilyen művészi értéket nem látok benne, ma mégis 10 ezer dolláros becsült áron tartják számon, mint művészi munka.

4. A kanadai műkorcsolyás, Joannie Rochette, gyerekkora óta nagyon közel állt az édesanyjához, és az édesanyának nagyon nagy szerepe volt abban is, hogy lánya előbb korcsolyázni, majd versenyszinten is korcsolyázni kezdett. Joannie az olimpiai döntőre készült, amikor azt a telefont kapta, hogy édesanyja egy hirtelen szívroham következtében pár órája elhunyt, és mindez a döntő előtti napon. Erőt merítve hirtelen rátört bánatából és szomorúságából Joannie másnap közel hibátlan teljesítményt nyújtott, és lenyűgözte úgy a zsűrit erejével és kitartásával, mint az egész közönséget.

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Aktuális kedvencek



    Ez is tetszeni fog

    Kapcsolódó cikkek