A rheumatoid arthritis vagy ízületi gyulladás, olyan betegség, amely az ízületeket érinti, és általában a 40 és 60 év közötti nők esetében fordul elő.

Ezeket a betegségeket örökölhetik a lányok az édesanyjuktól

A betegségre genetikailag hajlamos emberek esetében, az ízületi gyulladás kialakulásának kockázata 55%-kal magasabb, ha az érintettek ráadásul még dohányzók is, de ez a kockázat csökken, amint az érintett személy felhagy a káros szokásával.

Petefészek-, mell- és vastagbélrák

Meglepő módon ezeknek a rákos megbetegedéseknek a kialakulási kockázata nem feltétlenül nagyobb abban az esetben, ha az édesanya már átesett valamelyiken. A kockázat abban az esetben nő, ha két vagy több közeli hozzátartozó is szenved/szenvedett már rákos megbetegedésben. Ilyen esetben nagyon fontos a szűrés: melyet emlőrák esetén 40 éves kortól, vastagbélráknál 50 éves kortól javasolt elvégezni, 10 évente. Petefészekrák esetén a Papa-Nicolau teszt elvégzése évente legalább egyszer javasolt.

Fogszuvasodás és ínybetegség

Ha az édesanyának ínybetegsége volt, előfordulhat, hogy ezt a problémát örökölte a lánygyereke is, ugyanis a genetikai tényezők a fogproblémák több mint 45%-ért felelősek. A fogínygyulladás 30%-ban örökletes, és a családtagok e betegségre való hajlama még fontosabbá teszi a szájhigiénia betartását. A napi legalább kétszeri fogmosás, a fogselyem használata és a rendszeres ellenőrzés mind alapvető szabálynak bizonyul a fogszuvasodás és az ínyproblémák elkerülése érdekében.

Depresszió

A depresszió olyan betegség, amely az elmét és a testet egyaránt érinti, és drámai hatással van az érintett személy életére. Egy, az Archives of General Psychiatry című folyóiratban megjelent tanulmány szerint, a depresszió kockázata 40%-kal magasabb azoknál, akiknél az egyik szülő esetében már diagnosztizálták ezt a rendellenességet. Ez persze nem jelenti azt, hogy feltétlenül depresszióssá kell válnunk, ha egy családtagunk depresszióban szenved.

Más szóval, úgy tűnik, hogy valójában nem magát a betegséget örököljük, hanem a rá való hajlamot. A genetikai öröklődés nem döntő, csak részben befolyásolja a depresszió kialakulását, amelyet minden bizonnyal más biológiai (az agy és általában a test működésével kapcsolatos), egészségügyi (testi és lelki problémák) vagy környezeti tényezők is befolyásolnak. (stressz, trauma stb.).

Csontritkulás

Ha az anya vagy apa alacsony csontsűrűséggel rendelkezik, akkor az átlagoshoz képest majdnem kétszer akkora az esély arra, hogy az utód csontritkulásban szenvedjen. További tényezők, amelyek növelik a csontok sebezhetőséget: az ülő életmód, a túlzott alkohol- és dohányfogyasztás, a kalcium- és D-vitamin-hiány, a korai menopauza és az alacsony testsúly. A csontritkulás kockázatának csökkentése érdekében érdemes minden nap kalciumot és D-vitamint szedni, ugyanakkor a gyümölcsök és zöldségek sem hiányozhatnak az étrendből.

Az erős csontrendszer legjobb tápláléka a bogyós gyümölcsök, diófélék, zöldségek, a hal, marhahús, gomba, tenger gyümölcsei és a méz. Az aerobik és a nyújtó gyakorlatok szintén segíthetnek a csontsűrűség növelésében.

Szívbetegség

Ha az anya 65 éves kora előtt (vagy az apa 50 éves kora előtt) már szívbetegségben szenved, 25-50%-kal nagyobb a kockázata annak, hogy ugyanezt a betegséget tapasztalja a gyerek is. A szív- és érrendszeri betegségek felének van genetikai oka, a többit a súly, az étrend, a mozgásszegény életmód befolyásolja.

A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére ajánlott a rostban és tápanyagban gazdag, de alacsony kalóriatartamú ételek fogyasztása, mint például a zöldségek, gyümölcsök és a teljes kiőrlésű gabonafajták.

A betegség kialakulásának megelőzése érdekében ajánlott csökkenteni az állati eredetű és hidrogénezett zsírok bevitelét a szervezetbe. Ennek érdekében hagyjunk fel a gyorséttermi termékek, a chipsek, a sütemények, az alkohol és a dohány fogyasztásával.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.