A koronavírus továbbra is komoly veszélyt jelenthet a legyengült immunrendszerű vagy olyan alapbetegséggel élő emberek számára, amelyek növelik a szövődmények kockázatát. De a szakértők szerint ez az egyébként egészséges idősebb korosztály is veszélyeztetve lehet. A 2026 júniusában leggyakrabban jelentkező COVID–19 tünetek nagyrészt megegyeznek azokkal, amelyeket már megszoktunk ennél a betegségnél.
A szakértők szerint a COVID–19 2026-ban várhatóan hasonló mintázatot követ majd, mint az omikron későbbi variánsai. Az emberek többségénél a COVID–19 elsősorban felső légúti megbetegedésként jelentkezik. Ugyanakkor egyeseket továbbra is súlyosan érinthet a vírus, ami többek között az immunrendszer állapotától, az életkortól és a meglévő betegségektől függ.
Ez azt jelenti, hogy a betegség a legtöbb embernél nem okoz tüdőkárosodást, és a tünetek inkább az orra és a torokra korlátozódnak.
Ugyanakkor továbbra is fontos a tesztelés, különösen azért, mert a 2026 júniusában tapasztalt tünetek sok esetben átfedést mutatnak az influenzával, a megfázással vagy akár a Streptococcus okozta torokfertőzéssel is. Ezenkívül van egy olyan kellemetlen tünet is, ami egy ideje háttérbe szorul, most azonban ismét egyre gyakrabban jelentkezik.
Jelenleg a COVID–19 leggyakoribb tünetei a felső légúti vagy influenzaszerű panaszok, amelyek a megfázásnál is gyakoriak: orrfolyás, orrdugulás, torokfájás és köhögés, láz, hidegrázás, fáradtság, fejfájás, izom- és testfájdalmak, ritkább esetben pedig hányinger, hányás vagy hasmenés. Az egyik gyakori tünet, ami egy időre ritkábbá vált, most azonban úgy tűnik, ismét előtérbe került, a rendkívül fájdalmas torokgyulladás, amelyet sokan úgy írtak le, mintha borotvapengéket éreznének a torkukban.
A jó hír ugyanakkor az, hogy jóval kevesebb beteg tapasztalja az ízlelés és a szaglás elvesztését, mint a 2019–2020-as időszakban.
Melyik COVID-19 variánsok terjednek jelenleg a leginkább?
A legfrissebb járványügyi adatok alapján jelenleg a SARS–CoV–2 JN.1 leszármazottai dominálnak – különösen az LP.8.1, KP.3.1.1 és XEC variánsok –, amelyek mind az omikron-vonalhoz tartoznak.
A szakemberek egy újonnan megjelenő variánst, a BA.3.2-t is fokozott figyelemmel követik. Ez a variáns, amit Kabóca (Cicida) néven is emlegetnek először 2026 áprilisában került a figyelem középpontjába, de, bár a variáns rendkívül nagy számú mutációval rendelkezik, a jelenlegi adatok szerint nem okoz súlyosabb megbetegedést a korábbi omikron-törzseknél.
Hogyan védekezhetünk a COVID–19 ellen?
A szakértők szerint a védőoltások továbbra is a leghatékonyabb eszközök közé tartoznak a COVID–19 súlyos formáinak megelőzésében, valamint abban, hogy csökkentsék a kórházi kezelés vagy a halálozás kockázatát.
Ezenkívül tünetek esetén, illetve pozitív COVID-teszt után érdemes otthon maradni, különösen akkor, ha valaki igazolt fertőzöttel került kapcsolatba.
A szakértők emellett szükség esetén sós vizes orröblítést, rendszeres és alapos kézmosást, valamint kiegyensúlyozott, egészséges étrendet javasolnak az immunrendszer támogatására, hogy a szervezet általánosságban is hatékonyabban tudjon védekezni a fertőzésekkel szemben.
Az antivirális gyógyszerek ugyanis lerövidíthetik a betegség időtartamát, és enyhíthetik a COVID–19 tüneteinek súlyosságát.
Ezen túl a betegséget alapvetően úgy érdemes kezelni, mint az influenzát vagy egy erősebb megfázást – attól függően, milyen tünetek jelentkeznek. A megfelelő folyadékbevitel és a sok pihenés elengedhetetlenül fontos a felépüléshez.
Szükség esetén vény nélkül kapható készítmények is segíthetnek: például paracetamol vagy ibuprofen a láz és a fájdalmak csökkentésére, illetve torokcukorkák a torokfájás mérséklésére.
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy új gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők alkalmazása előtt érdemes orvossal egyeztetni, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges kölcsönhatások a már szedett készítményekkel.
Fontos figyelmeztető jel ugyanakkor a légszomj vagy a mellkasi fájdalom. Ilyen tünetek esetén haladéktalanul orvosi segítséget kell kérni.
